Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
292 Dr. Kovtás J. István. Trenckner , 1) de legfőbbképen Max Müllerés Childers*) nevéhez fűződik. Max Müller volt az első, aki síkra szállt a mellett a nézet mellett, hogy a nirvána nem a földi élet megszűnését, hanem tökéletesedését jelenti. 0 volt az első, aki tisztán látta, hogy a nirvána nemcsak halálunk pillanatában, de már itt e földön is elérhető. De nagy érdemei mellett még mindig nem igen van tisztában a buddhizmus eschatologiájával. Ha a nirvána a szellemnek már itt e földön elérhető boldog állapotát jelenti, mi következik a halálon túl ? A semmi, vagy valami öröklét? Az első föltevéssel nem bir megbarátkozni: inkább a második felé hajlik. Nem tud megszabadulni attól a nyugatias fölfogástól, hogy minden vallásnak hídnak kell lennie a véges világból a végtelenbe. Nem látja tisztán, hogy a buddhizmus végcélja nem valami túlvilági élet elérése, hanem a a folytonos újraszületésektől való megszabadulás. Nem akarja még mindig elhagyni az a régebbi gondolata, hogy a nirvánának valami közösségben kell lennie az örökkévalósággal. Nem állítja ugyan egészen határozottan, inkább csak a sorok közt mondja, hogy a nirvánának valami túlvilági életet vagy helyet kell jelentenie. A nirvánának ezt a kettős jelentését, hogy az egyfelől a földi élet szenvedéseitől való megszabadulást, másfelől pedig valaminő túlvilági létet is jelent — bár nem egész határozottsággal — a páli nyelvtudósok egyik legkiválóbbika, Oldenberg is vallja: „Nem egyedül a halálontúli ólét neveztetik nirvánának, mely a megváltott szentekre vár, hanem az a tökéletesedés is, amelynek már itt e földön részesei voltak." 4) Arról az időpontról beszélve, amikor a buddhista legfőbb célját eléri, azt mondja: nem az elhaló tökéletesnek az örökkévalóság birodalmába való bemenetelére kell néznünk — akár az örök lét, akár az örök nem lót legyen is az, — hanem földi életének ama pillanatára, melyben a bűnés szenvedésnólküliség állapotát eléri. Ezt nevezi igazi nirvánának. Az „igazi" nirvána kiemeléséből kitűnik, hogy Oldenberg csakugyan két értelmet fűz a nirvána szóhoz: földit és földöntúlit. Az igazi: a földi, a másik : a halálon ') L. Miiinda 424. 1. 2) „Buddhagosha's Parables". A birmai nyelvből fordította T. Rogers kapitány. Max Müller tanár előszavával és „Lectures on the Science of Religion, with a paper on Buddhist Nihilism and Translation of the Dhammapada." *) A nirvána fogalmának tisztázása körül a páli-nyelv szótárának (A Dic.tionary of the Páli-Language 1875.) a kiadásával tette a legnagyobb szolgálatot. v *) Buddha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde. 313. 1.
