Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és a keresztyénség. 291 Itt a végső ponton ismét elválik a buddhizmus és a keresztyénség, miként a túlvilági élet hitének összehasonlító ismertetéséből látni fogjuk. V. A túlvilági életről. A túlvilági élet kérdését a buddhizmusban a nirvána fogalmának a meghatározása dönti el. Ez azonban egyike a a buddhizmus legnehezebb kérdéseinek. Misem mutatja jobban, hogy Buddhának a nirvánáról szóló eredeti tanítását nem oly könnyű megállapítani, mint az immár félszázad óta tartó s teljesen befejezettnek még ma sem mondható vita, amely e körül a tárgy körül a buddhizmus és az összehasonlító vallástan kutatói körében kifejlődött. Külön tanulmányban foglalkoztunk néhány éve ezzel a kérdéssel, épen ennek a lapnak a hasábjain,

1) azért most csak rövidre fogva ismertetjük a nirvána lényegére vonatkozó fejtegetéseinket. A kutatók egy része azt vélte, hogy a nirvána a lét teljes megsemmisülését jelenti; mások ismét azt hitték, hogy a nirvána épen ennek az ellenkezőjót: az élet örökkévalóságát jelenti valaminő boldog állapotban. Az előbbi nézet mellett szállt síkra Burnouf*) St. Hilaire,

3) Spence Hardy, Bigandet, Kellogg, Wassilief. Azt vallották, hogy a buddhista halál az emberi élet végét s a nirvánába jutás a teljes megsemmisülést jelenti. Ez a fölfogás volt uralkodó évtizedeken át. Igen kevesen voltak, akik ezzel szemben azt vallották, hogy a nirvána a szellem örökkétartó, boldog állapotát jelenti. Ezek közé tartozott a nagy pesszimista bölcsész, Schopenhauer,*) Bunsen

,

5) J. Freeman Clarké®) s a vallásbölcsészet kiváló magyar művelője, Kovács Ödön

1) is. A nirvána fogalmának az eredeti buddhista iratok alapján való tisztázása J. cf Alwis, Rhys Davids

8) Frankfurter,

9) l) „A Nirvána." Theologiai Szaklap. IV. évf. (1908.) 4. sz. ') Introduction á Γ histoire du Bouddhisme Indien. 483, 480. és 520. 11. ') Avertissement sur le Nirvana Bouddhique. 21. 1. 4) L. utolsó művének: „Parerga und Paralipomena" II. részében az „Über Religion" fejezetet. (354, 355. 11.) ') Gott in der Geschichte II. kt. 166-167. 11. ') Ten Great Religions. II. rész, 332. 1. ') A vallásbölcsészet kézikönyve. I. kt. 123. 1. 8) -Lectures on the Origin and Growth of Religion as illustrated by somé points in the History of Indián Buddhism" (Hibbert Lectures 1881.) 253. 1. Appendix X. 9) Journal of the Royal Asiatic Society, 1880. évf.; id. Rhys Davids: Hibbert Lectures . . . 253. 1. 18*