Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és si keresztyénség. 285 legföljebb ellensúlyozhatja valamely bűnös cselekedetét más jó cselekedetével. · Ez elvezet minket a buddhizmus ós a keresztyénség váltságtana, közt lévő különbségre. IV. A váltságról. Ha a két vallásnak a bűnről szóló tanítása elüt egymástól, úgy a megváltásról való tanuknak is homlokegyenest ellenkeznie kell egymással. Az eltérés valóban még sokkal szembeötlőbb, mint a bűn fogalma terén és három irányban mutatkozik: a váltság célja, a váltság eszközlője, végül a váltság módja tekintetében. Vagyis a két vallási rendszerben másra irányul a váltság, más a végrehajtója és más a lefolyása. A váltság célja terén mindjárt első pillanatra szembeötlik a különbség a két vallásrendszer közt. Minden vallás a legfőbb rossztól kíván megszabadítani minket. Mindjárt itt eltér a két rendszer, mert a keresztyénség szerint a bűn a legfőbb rossz, míg a buddhizmus szerint a szenvedés és a lét, mint a szenvedés alapoka. A buddhizmus szerint ugyanis lenni-szenvedni! Ha más a jkót vallásban a legfőbb rossz, a váltságnak is másra kell irányulnia. A keresztyénségben a bűntől és az azt követő örök haláltól való megváltás a cél, míg a buddhizmusban nem a bűntől, hanem a szenvedéstől való megszabadulás lebeg a buddhista szeme előtt legfőbb cél gyanánt. A keresztyén hit szerint a megváltott örökre megszabadul a bűntől és az örök élet részesévé lesz, a buddhizmus szerint pedig megszabadul végkép a szomorúságoktól, szenvedésektől, gyötrelmektől és a mindezeket lehetővé tevő élettől. A buddhista váltságtan a szenvedésről, annak előidézéséről, megszűnéséről ós a megszűnésére vezető útról szóló ,,négy nemes igazságban" foglaltatik.

1) Tehát nem a bűn, hanem a szenvedés megszüntetése a buddhista leghőbb vágya: vagyis a buddhista váltságtan nem a bűnnek, hanem a szenvedésnek a váltságát hirdeti. A keresztyénség is tanítja, hogy a bűn igen sok esetben szenvedést von maga után, de a Szentírás számos helye szól arról, hogy nemcsak a bűnök szülik a szenvedést. A buddhista viszont nem csupán a bűnök következmónyekép beálló szenvedésektől, hanem mindenféle szenvedéstől szabadulni kíván. A buddhizmus szerint már magából a puszta létből is szenvedés fakad. Igy a szenvedésektől való megváltás végső elemzésében a léttől való örök megszabadulást is jelenti a buddhizmusban. Mint *) Fordításukat 1. „NirváDa" 25. 1.