Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
284 Dr. ICováts J. István. A keresztyénségben nem minden vágy bűn, hanem csak az Isten-ellenes vágyak azok, míg a buddhizmusban minden vágy bűn számba megy. Rhys Davids szerint ugyan a buddhizmus se minősít minden vágyat bűnnek. Egyedül a gonosz vágyakat, az önző célokat kell az arahátnak legyőznie — mondja. 1) Ámde ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, ezek közt az önző vágyak közt olyanok is szerepelnek, amelyeket a keresztyén fölfogás nem tart bűnnek. Ilyenek pl. vágy a jövő élet után, avagy a mostani élet szeretete. Rhys Davids maga is úgy említi föl ezeket egy másik könyvében 2), mint minden szenvedés forrásait. A buddhizmus a vágyak egész seregét jelöli meg tiltottak gyanánt. Childers páli-nyelv szótárában fölsorolja a kívánságok különféle fölosztását. Majd azt mondja: „Igy lesz a kis kívánságból (Páli-nyelven: Tanha) hidrafejű szörnyeteg, melynek száznyolcféle útja van arra, hogy az emberiségre szenvedést zúdítson." 3) Ezért a Dhammapada 335. verse is óva int mindenkit ettől a „méreggel telt" vágytól: „Akin erőt vesz itt e földön ez a bősz, méreggel telt kívánság, a körül megsokasodik a szenvedések serege." A vágyak ilyen sokasága mellett igazán kérdésessé válhatik, van-e egyáltalán olyan vágy, amely nem bűnös? Szinte arra a következtetésre kell jutnunk, hegy semmiféle vágyat sem szabad táplálni, ha a buddhista szentkönyvek olyan helyeit olvassuk, amelyek azokat nevezik jóknak, akik sem tisztaságért, sem tisztátalanságórt nem imádkoznak 4) és azt tekintik tökéletes embernek, akiben a vágyaknak a legkisebb nyoma sincs már. A Dhammapada 283. verse is azt mondja: „A gyönyörnek ne csak egy fáját, hanem az egész erdejét vágjátok ki." 5) A bűn büntetése terén is eltér — természetesen — a két rendszer. A keresztyén hit szerint Isten — igazságosságánál fogva — a bűnt megbünteti. „Isten megfizet kinekkinek az ő cselekedetei szerint." Viszont a buddhizmusban nincs büntető Isten, hanem, hogy úgy mondjuk, a bűn önmagát bünteti. Ebből azután az is következik, hogy a bűnbocsátás kérdésében is homlokegyenest ellenkezik a két rendszer. Míg az Evangélium legszebb helyei az Isten bűnbocsátó irgalmáról és kegyelméről szólnak, addig a buddhizmusban bűnbocsánatról már csak azért sem lehet szó, mert nincs, aki megbocsásson! A buddhizmusban az ember ') Lectures on the Origin and Growth of Religion . . . 207. 1. a) Buddhism . . . 107. 1. ') A Dictionary of the Páli-Language (1875) a »Tanha* szónál. 4) Sacred Books of the East X. köt. II. rész 172. 1., az ötödik Nikayá-hoz tartozó Suttá Nipatá-ban: Mahavijuha Suttá 4—7. ') L. a 415—416 verseket is.
