Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
282 Dr. ICováts J. István. histák ellenfelei, a brahmanisták is határozottan állítják, hogy a buddhisták a lélek nemlétét vallják, sőt erősen, támadják is őket ezért. A buddhisták valóban tagadják a lelket, sőt eretnekeknek (heretikusoknak) tartják azokat, akik annak létében hisznek. 1) Hogyan lehet tehát a buddhizmussal kapcsolatban a lélek halhatatlanságáról beszélni ? Hogyan lehet azt állítani, hogy a lélekről szóló hit az egyik érintkező pontot képezi a buddhizmus és a keresztyénség közt, amikor a keresztyénség szerint a lélek az Isten lényegének belénk oltott örökéletű részecskéje, a buddhizmus pedig sem Istent, sem örökéletet nem ismer! A lélekről alkotott hit terén épp oly ellentéte tehát a buddhizmus a keresztyénségnek, mint az Isten-hit terén. III. A bűnről. A buddhizmusnak és a keresztyénségnek az Isten-hit terén való eltérése szükségképen magával hozza, hogy a két vallásrendszernek a bűnről ós a bűntől való megszabadulásról, vagyis a váltságról alkotott fogalma is eltérjen. A bűn buddhista fogalma valóban eltér a bűn keresztyén fogalmától. Mint Rhys Davids mondja: „A bűn keresztyén fogalma összeegyeztethetetlen a buddhista erkölcstannal." 2) A buddhizmusban voltakép nem is beszélhetünk bűnről, hanem csak rosszról. A keresztyénség szerint a bűn külsőleg ugyan nem irányul mindig Isten ellen, mert nemcsak Isten, hanem felebarátaink, sőt önmagunk ellen is követhetünk el bűnt. Belső természetére nézve azonban minden bűn elszakadást jelent Istentől. A keresztyénség ugyanis az istenfiúság vallása. A bűn megbontja az Isten-gyermek és az Isten közt lévő békés, harmonikus kapcsolatot. így a bűn a keresztyén fogalom szerint nem más, mint Istennel való ellentót, Isten-ellenes élet. A bűn avagy az erény mórlegelésénél a keresztyén szempont nem egyedül az embert nézi. Még ha embertársainkkal cselekszünk is valami rosszat vagy jót, azt is kapcsolatba hozza Istennel. Tehát a keresztyénségben az erkölcsi élet minden megnyilatkozása az Istenhez viszonyítva jut kifejezésre. Már ebből is következik, hogy a buddhizmus és a keresztyénség tanítása a bűnről szükségképen ellenkezik. Ugyanis míg a keresztyén hitben a bűn fogalma Istenhez kapcsolódik, addig a buddhizmusban nincs Isten, így a bűn ') L. bővebben Rhys Davids: Buddhism 95. 1. ') Sacred Books of the East XI. köt. 295. 1. Előszó a Sabbasava Suttá-hoz.
