Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
280 Dr. ICováts J. István. is hasonló nézetet vall. Azokkal szemben, akik azt állítják, hogy a buddhizmus atheizmust, megsemmisülést és léleknélküliséget tanít, azt mondja, hogy ilyeneket sokkal könnyebb állítani, mint bebizonyítani és jobb volna, ha nem ismételnék ezeket oly gyakran azokkal szemben, a kik ítéletre hívatottak. 1) De azután hiába keressük nála, az „ítéletre hívatottnál" is az ellenkező bizonyítékokat! F. Max Müller is elismeri, hogy a buddhista szentiratoknak sok helye határozottan tagadja a lélek létét, de ezeket a helyeket a későbbi buddhizmus termékeinek minősíti, a halálontúli élet nihilisztikus voltáról szóló részekhez hasonlóan. Azt mondja, hogy a buddhista szentkönyvek gyűjteményének, a Tripitakának két elsejében: a Vinaya Pitakában és a Suttá Pitaká- ban nem foglaltatik a lélek tagadása oly határozottsággal, mint a későbbi eredetű harmadikban : az Abhidhammában. Ebből aztán arra következtet, hogy a lélek tagadása nem magától Buddhától, hanem későbbi tanítványaitól származik. 2) De látni fogjuk, hogy nemcsak a harmadik, hanem a második részben is találhatók a lélek létezését tagadó helyek. S az első rész, mely a szerzeteseknek szóló szabályokat tartalmazza, természetszerűleg nem foglalkozhatik úgy a lélek kérdésével, mint a harmadik, az Abhidhamma, mely a buddhizmus mélyebb vonatkozású, elvont kérdéseit tárgyalja. A buddhizmusban a lélek létezését vallókkal szemben hivatkozhatunk ismét a buddhisták körében működő több hittérítőre és a buddhizmus legkiválóbb kutatóira. A hittérítők közül többen rámutatnak arra, hogy a mai buddhisták közül sokan hisznek ugyan a lélekben, de az eredeti buddhizmussal és szent könyveikkel egyenes ellentétben. Spence Hardy, a volt ceyloni misszionárius is azt mondja, hogy bár a singalézek közt úgyszólván általánosnak mondható napjainkban az Istenbe vetett hittel együtt a lélekben való hit is, ez egyenes ellentéte Buddha tanításának. Határozottan állítja ós az Abhidhamma helyeivel bizonyítja, hogy az eredeti buddhizmus tagadja a lélek létét. 3) P. Bigandet (r. kath.) püspök, volt birmai misszionárius is, ki könyve végén rövidítve lefordítja az egyik általános tekintélynek örvendő birmai szentkönyvet, avval kapcsolatban rámutat a buddhizmus materiálisztikus jellegére: az embert alkotó öt tényező közt nem találunk egyebet, csak formát és nevet.*) *) A »The Römantic Legend of Buddhá«-hoz írt Bevezetésében X. 1. *) Buddhist Nihilism a »Science of Religionc-ban 140—143. 1. 3) Legends and Theories of the Buddhists 220- 221 1. *) The Legend of Gaudama, the Buddha of the Burmese. IV. kiad. (1880). II. kt. 213. 1.
