Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és si keresztyénség. 279 kik a buddhizmus atheisztikus jellegét is tagadták s így szükségképen azt is vallották, hogy Buddha követői a lelket is ismerik, többen azon a nézeten vannak, hogy a buddhizmus nem veti el a lélekről szóló tant. Lássuk először az előbbiek érveit, azután az utóbbiakét. E. Bansen nem sok érvet tud fölhozni annak igazolására, hogy a buddhizmus vallja a lélek létét.

1) Sokkal erőteljesebben védelmezi álláspontját J. Freeman Clarké. A különböző vallásoknak a lélekről alkotott hitét összehasonlítva, rámutat arra, hogy nincs olyan vallás, a mely valaminő formában ne hinne a testtől független és annak halálát is túlélő lélekben. A legprimitívebb népek : a sarkvidék eszkimói, a szibériai törzsek, az ausztráliai szigetvilág lakói, a négerek, stb. éppúgy hisznek abban, mint a nagy vallásrendszerek.

2) Nem akarja elhinni, hogy a buddhizmus egymaga kivételt képezhetne. Bár elismeri, hogy a buddhizmus megkívánja követőitől, hogy mondjanak le a halál utáni élet vágyáról, de ellenvetésül fölhozza, hogy a buddhizmus tanítja a lélekvándorlást, a transzmigrációt. Ez a tan szorosan össze van nőve a buddhizmussal. Már most azt kérdezi: hogyan vándorolna a lélek egyik testből a másikba, ha nem lenne lélek, a mely vándoroljon? Freeman Clarké is észreveszi, hogy a megmaradó karma nem egyéb, mint az ember jó és rossz cselekedeteinek mintegy végeredménye, a mely köré mindaddig, a míg a buddhista tökéletesség mértékét meg nem üti, új test képződik — tehát a karma nem lélek s nem is megy át új lénybe,

3) hanem egy másik lény képződik körötte. Bár szerinte is nem anynyira transzmigrációról, mint inkább metamorfózisról lehet szó,

4) — néhány, az égi világról szóló helyből — végezetül mégis arra az eredményre jut, hogy a buddhisták is hisznek a léleknek megfelelő személyes éa-ben és annak a túlvilágon való folytatólagos létezésében. Ha elméletileg tagadják is, gyakorlatilag még is hisznek valami lélek-félében s így a aléleknélküliségről szóló buddhista tan nem képez kivételt a lélekben való általános hit alól.

5) Ismertetett okoskodásából önmagából kiviláglik, hogy minő gyönge ós minő tarthatatlan alapon áll. Freeman Clarké hivatkozik arra, hogy S. Beal tanár ') The Angel Messiah ... 48. 1. a) Ten Great Religions II. kt. The soul and its transmigralions in all religions. 163. 1. — 8) L. erről Miiinda király kérdését és a pap válaszát Spence Hardynak »Legends and Theories of the Buddhists« című munkájában 238. 1. 4) Rhys Davids szerint nem a lélek, hanem a karakter transzmigrációjáról lehet csak szó. L. a Buddhist Birth Stories-hoz írt előszavában LXXy. 1. 5) Ten Great Religions II. 168-171. 1.