Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

278 Dr. ICováts J. István. kának, a buddhista szentkönyvek gyűjteményének a harmadika: az Abhidhamma boncolgatja ugyan az okság (a kauzalitás) kötelékeit, de a végső okot nem látja. Többen szóvá is tették, hogy Buddha közelebb áll az agnoszticizmushoz, mint az atheizmashoz·. vagyis nem annyira tagadja az Isten létét, mint inkább nem tud róla semmit. De ez a kérdés nem bir reánk nézve gyakorlati fontossággal. Ugyanis az agnoszticizmus is atheizmussá válik gyakorlati megnyilatkozásában. Buddha is akár tagadta, akár nem ismerte az isteneket, a valóság az, hogy vallásrendszerében semmi szerepet nem juttatott nékik. Milyen más a keresztyónység: míg a buddhizmusnak nincs szüksége se teremtő, se föntartó, se megváltó, sem igazságot szolgáltató Istenre, addig a keresztyénség központi gondolata a mindenható egy örök Isten, az ég és föld teremtője és föntartója, az igazak megjutalmazója, a gonoszok megbüntetője, a mi szerető mennyei Atyánk, ki sok ízben szólt hozzánk a próféták által, legutoljára pedig az ő szent Fia által. Jézus is azért jött a földre, hogy a mennyei Atya dolgaira megtanítson minket, az ő országát megalapozza e földön ós abba minél többeket elvezéreljen. Mik a buddhista szentiratokban emlegetett elkorcsosult istenek az Evangéliumban tanított szerető mennyei Atyához, kiről Jézus a samáriai asszonynak azt mondotta: „Az Isten lélek s a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben ós igazságban imádják."

1) S mily magasságban lebeg ez az egy örök Isten ahhoz a mesterségesen csinált istenhez képest is, akit Buddhából alkottak az Isten szükségét érző buddhista milliók — bár ő maga is megmondta egy őt kérdezőnek: „Nem vagyok sem Isten, sem szellem, csak egy egyszerű, nyugalom után vágyódó ember."') S milyen erkölcsi magasságban lebeg az Istent lélekben és igazságban való imádás a buddhista imagépek százezreinek zakatolásához ós a buddhista szerzetesek ezreinek egyhangú mormogású imájához képest! II. A lélekről. Ha az ősi buddhizmus tagadja vagy nem ismeri az Istent és véle kapcsolatban az örökkévaló létezést, tagadnia kell, illetve nem lehet ismernie a lelket sem. Ugyanis a lélek az, a mi az embert a magasabb szellemi világgal összeköti. A lélek létének vagy nem létének kérdése a buddhizmus kutatói körében már nagyobb vita tárgyát képezte, mint az Isten kérdése. E. Bansen-en és J. Freeman Clarke-on kívül, Ján. 4 : 24. *) The Romantic Legend of Sákya Buddha . . . 182. I.