Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és si keresztyénség. 277 éppoly kevéssé teremteti a keletkezés és elmúlás világát Istennel, mint a hogy azt nem tanítja, hogy valami teremtő ős erő belsejéből formálódott volna".

1) Lássuk mi magunk is, hogy mit tanított Buddha Istenről? Buddha is beszél istenekről, különösen Bráhmá-ról. Igy az ős eredetű és leginkább hitelt érdemlő Dhammapadának

2) is több helye szól istenekről. A 44, 45, 177, 224 stb. vers is beszél „az istenek világáról, országáról." Nem juttat ugyan nékik istenekhez méltó sz^epet, de mégis felsőbb lények módjára beszél róluk. Igy a^)4. és 181. vers szerint is „maguk az istenek is irigylik azt az embert, a ki . . ." A 230. vers szerint az istenek és maga Bráhma is dicséri a bölcs és erényes embereket. A 105. vers szerint „maguk az istenek sem hiúsíthatják meg az önmagán győzedelmeskedő diadalát . . ." Bár többek az embereknél, mégsem állanak azok fölött elérhetetlen magasságban : az emberek is hasonlók lehetnek hozzájuk. A 200. vers szerint ugyanis „ragyogó istenekhez leszünk hasonlók". A buddhista iratokban előforduló istenek nem mindentudók. Igy az Abhinishkramana Suttá Buddhát „az istenek és emberek legfőbb tanítójának" mondja.

3) A buddhizmus istenei nem örökkévalók, ami pedig az istenség fogalmából elválaszthatatlan. Erre nézve a Suttá Pitaka egyik helyére utalhatunk.

4) Ebben rámutat Buddha arra, hogy mi módon állott elő az istenek örökéletébe vetett alaptalan hit. A buddhista szentiratokban előforduló istenek nem egyebek, mint a brahmanizmus istenei, kiktől a buddhizmus, mint a brahmanizmus reformációja, nem tudott egyszerre megszabadulni. Ámde míg a brahmanizmus rendszerében fontos szerep jut nékik, addig a buddhizmusban elvesztik isteni tulajdonságaikat és szerepüket: úgyszólván csak a hírük marad fönn. Nem uralkodnak többé az emberek fölött sem. Igy ugyancsak a Dhammapada 160. verse szerint: „Önmagunk vagyunk az urai önmagunknak, ki lehetne más az urunk ?" Tehát a buddhizmns előtt az emberiség ós az egész világ fölött uralkodó Isten fogalma ismeretlen. Az okok hosszú láncolatának első szemét nem kívánja ismerni a buddhista. Avagy — ha kívánná is — mint R. Spence Hardy is rámutat

5) akkor sem ismerné. A Tripita') Budha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde V. kiad. 296. 1. ') L. Max Müller fordításában a „Sacred Books of the East" X. kötetében. Az angol fordításból németre átültette Th. Schultze. II. kiad. (1906.) ') S. Beal: The Romantic Legend of Sákya Buddha I. kt. 106. 1. 4) Brahmajala-Sutta a Digha Nikayá-ban. L. Bbys Davids: Buddhism 98. 1. 5) Manuel of Buddhism in its Modern Developement. II. kiad. (1880) 414. 1.