Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

276 D

r

. ICováts J. István. kívülről való megszüntetésének a gondolata is merőben ellenkezik az ősi buddhista tannal. A buddhizmus ilyen kései elferdítéseiből és elfajulásaiból komoly és számbavételre igényt tartó tudós nem vonhat le alapvető következtetéseket. Ezekkel a nézetekkel szemben áll a buddhisták közt működő hittérítők és a vallástörténet művelői legnagyobb részének fölfogása. Csak a kiválóbbakat idézzük mindkét csoportból. Spence Hardy, ki hosszú ideig volt Ceylon szigetén, a déli buddhizmus tipikus hazájában misszionárius, azt írja, hogy „Buddha elvetett minden olyan gondolatot, a mely az embernek bármely kívül álló hatalomból való függésére vonatkozott". Megemlíti azt is, hogy a Buddhát követők „igen sokszor mondják a misszionáriusoknak, hogy a keresztyénség kiváló vallás lenne, ha kihagynák belőle mindazt, ami a Teremtőről szól".

1) Erről győz meg minket a volt kínai miszionárius, J. Edkins is: „Az atheizmus a déli buddhisták kínai hitének egyik jellemző vonása".

2) Az összehasonlító vallástörténet angol művelői közül a régebbi Ch. Hardwick is azt mondja: „Nem kell haboznunk kijelenteni, hogy a buddhizmusban a felsőbb lény legegyszerűbb nyoma se maradt fönn.

3) Sir Monier Williams szerint: „A buddhizmus nem ismer fölsőbb istenséget. Az az egyedüli isten az, a mivé az ember önmaga lehet".

4) Max Müller azt mondja : „Nem gondolom, hogy az előttünk ismeretes kanonikus könyvekből csak egyetlenegy rósz is idézhető volna, mely . . . bármiképen föltételezné a személyes istenben való hitet".

5) Másutt meg azt mondja: „Buddha nemcsak a Teremtőnek, de bármiféle abszolút lénynek a léteiét elveti".

6) A francia B. St. Hilaire-ről már Lillie-vel kapcsolatban megemlékeztünk. A Barth szerint is a buddhizmus „tökéletesen atheisztikus".

7) A németek közül is elég, ha két szaktekintélyre utalunk. Már C. F. Köppen is hangsúlyozza, hogy a buddhizmus sem Istent, sem lelket, sem örök anyagot nem ismer: Buddhánál csak a mozgás és a kezdet nélküli változás örökkévaló.

8) Végül hivatkozhatunk a buddhizmus egyik legkiválóbb kutatójára: H. Oldenberg tanárra. Szerinte „a buddhizmus *) Legends and Theories of the Buddhists 221. 1. ') Chinese Buddhism. 191. 1. ') Christ and other Masters II. kt. 163. 1. 4) Indián Wisdom 57. 1. 5) Budhagosha's Parables. Bevezetés XXXIX. I. 6) Chips from a German Workshop I. kt. 227. 1. ') The Religions of India. Az „Enciclopédie des Sciences religieuses"b51 fordította Wood. 110. 1. 8) Die Religion des Buddha und ihre Entstehung (1857-59) I. kt. 230. 1.