Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és a keresztyénség. 271 a buddhizmus iránt érzett rokonszenvük, hogy megtették Jézust Buddha tanítványának, buddhista szerzetesnek és azt állították a keresztyénség több tanáról, hogy azok a buddhizmusból származnak. Azt állították, hogy a keresztyénség nem egyéb, mint a buddhizmus palesztíniai változata: a keresztyénség zsidósított buddhizmus. Lássuk csak, mire alapítják vádjukat? A támadók sorában időrendben mindjárt az első helyen áll Seydel Rudolf tanár 1882-ben megjelent munkájával. A buddhizmus és a keresztyénség közt talált hasonlóságokat három osztályba sorozza. Az első osztályba azokat osztja, a melyek szerinte is pusztán véletlenek. A másodikba azokat sorozza, a melyek már némi befolyás érvényesülését mutatják. Végül a harmadikba azokat osztja, a melyek — szerinte — döntő súllyal birnak annak a beigazolására, hogy a buddhizmus befolyással volt az Evangéliumra. Az utóbbiak sorában ötök említ föl. Ezekre már A. Kuenen is megadta a tudományos választ.

1) Valóban könnyű ezeket a „döntő" bizonyítékokat megdönteni ! Az első ilyen bizonyíték Seydel szerint Jézus böjtölése megkisórtetése előtt. Ugyanis Buddha is 7, más leírások szerint pedig 28 napig böjtölt, mielőtt a fügefa (bo-fa) alá ment, hol megvilágosíttatását nyerte. De igazán nagy merészség kell ahhoz, hogy valaki egy olyan vallási aktusból, mint a böjtölés, ilyen messze menő következtetést vonjon le. Ha már vették valahonnan az evangéliumok Jézus böjtölósét, úgy ott van az Otestamentumban Mózes 40 napos böjtje.

2) Miért kellett volna ezért Buddha 7 vagy 28 napos böjtjéhez fordulni? A másik hasonlóság, melyben Seydel a buddhizmus nyomait véli föllelni, a vakon született ifjú története. A tanítványok eme kérdése: „Mester! melyik vétkezett, ez-e, vagy ennek szülei, hogy ez vakon születtetnék?" (Ján. 9:2., Luk. 13 : 2.) érthetetlen szerinte a buddhista újraszületési tan nélkül. Kuenen szerint semmise lehet kézenfekvőbb, mint a zsidó alexandriai iskolának a preexisztenciáról vallott tanára hivatkozni, mely a buddhizmusra való utalást teljesen fölöslegessé teszi. A harmadik hasonlóság Buddha és Krisztus preexisztenciája. Ámde Krisztus preexisztenciája alatt öröktől fogva valóságot értünk, míg Buddha preexisztenciája az újraszületések hosszú sorozatából állott. Ezt különben maga Seydel sem tekinti a legerősebb érvnek. *) National Religions and Universal Religions. Fordította Ρ. H. Wicksteed (Hibbert Lectures 1882). 334. 1. *) II. Móz. 34 : 28 „És lőn ott az Úrral a Sínai begyen negyven éjjel és negyven nappal, kenyeret nem evett, vizet nem ivott . .