Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
270 Dr. Kovits J. István. igen sokan érzik, hogy erkölcsiségre szükség van. Azért kapva-kaptak egy olyan valláson, a mely ezektől menten hirdet tagadhatatlanul magas fokon álló erkölcstant. Sokan kétségbe vonták, hogy erkölcsi törvényadó ós számonkérő biró, vagyis Isten nélkül állhatna fönn moralitás. Ezekkel szemben a buddhizmus hívei arra hivatkoznak, hogy íme Buddha megmutatta, hogy a moralitás megvalósítható Isten nélkül is. A természetfölöttiekben hinni nem akaró, a tekintély elvét leromboló korunk fiai örömmel vallották magukat a buddhizmus híveinek, hisz sem Istenben, sem lélekben, sem túlvilágban nem kell hinniök és mégsem vallástalanok, hanem egy igen elterjedt vallásnak: Buddha vallásának követői. Egyesek mindjárt a keresztyénséggel kezdték összehasonlítani a buddhizmust. Mások egyenesen a keresztyénség fölött való főlényét kezdték vitatni. A keresztyénség hívei is csatasorba állottak. Előbb csak Nyugat fiai vitatkoztak egymással e fölött. Később azonban Kelet fiai, Buddha követői is beleszóltak a nagy vitába. így néhány éve Oike Kyomin, legutóbb Anesaki Masahar, a tokiói egyetem theológiai tanára. A theológia legújabb tudományköre: az összehasonlító vallástan úgyszólván a buddhizmus és a kereszténység fölött megindult vitának köszöni megerősödését. Egész sereg különböző nyelvű könyv szól a buddhizmusról. Az újabb esztendőkben magyar nyelven is több buddhizmusról szóló munka és dolgozat jelent meg. Ez a sok munka mind a körül a két kérdés körül forog: a buddhizmust avagy a keresztyónséget illeti-e meg a felsőbbség s van-e valami rokonság a két vallásrendszer közt? A két kórdós közül a másodikat kívánjuk ez alkalommal kissé megvilágítani. Egyeseket ugyanis, mint Seydel Rudolfot 1), Lillie Artúrt 2), Carus Pált 3), Edmunds Albertet 4) és a buddhista álnév mögé búvó Subharda bhiksutf) annyira elfogulttá tette ') Das Evangelium von Jesu in seinen Verhältnissen zu Buddha-Sage und Buddha-Lehre (1882); Die Buddhalegende und das Leben Jesu nach den Evangelien. (1884.) ') The influence of Buddhism on Primitive Christianity (1893) ; Buddhism in Christendom. s) Buddhism and its Christian Critics (1897-99) 166. 1. — Buddhism and Christianity. 4) Buddhists and Christian Gospels. Anesaki Masahar-nak, a tokiói egyetem theológiai .tanárának a segítségével. III. kiadás. Buddhist texts in John (1906.) 6) Budhistischer Katechismus (VI. kiadás. 1898.) Zimmermann Frigyes „német tanár készítette az európaiak használatára, helyesebben megtévesztésére. Tehát nem valami keleti buddhista írta, hanem nyugati ember a buddhizmusnak az európai keresztyének közt való propagálására. Az angol kiadáson rajta is van, hogy egyenesen az európaiak számára készült : „A Buddhist Catechism . . . for the use of Europeans". (1890.)