Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?

Élt-e Jézus? 261 ugyan magára, mert ez a nemes gyanú mindig kéznél van, de mivel ma a theologia nem kizárólag egyházi tudomány, nem fél az igazsággal való szembekerüléstől sem. A min­deneket megvizsgáljátok" s a „lélek mindeneket megvizsgál még az Istennek mélységeit is" elvek nincsenek eltemetve a bibliában. A protestáns theologia belőlők ól 1) s függő hely­zete dacára is sok igazságot köszönhet neki a tudomány és az emberiség. Illetékessége pedig kétségtelen. A keresztyén vallás keletkezése egyike a világtörténelem legnehezebb problémáinak. Világos képet csak évtizedes odaadó munkás­ság után nyer róla az ember. Jézusról és az evangéliumok­ról ugyan mindenki tud valamit, de ez még nem elég, hogy szakértőnek is feltolja magát. (Jülicher i. m. 8. 1.) A kérdés maga történeti. Az egyház létkérdése. Szoro­san, szinte elválaszthatatlanul összekötik vele Jézus vallásos és egyházi jelentőségének a kérdését is. Ezeket a kérdése­ket azonban el kell egymástól választani. Jézus létezését a történettudomány azzal tudja bizonyí­tani, ha Jézusnak valamely emlékét, a róla szóló hagyományt, vagy az ő hatását tudja felmutatni. Emlék nem maradt tőle. Se ruhájának egy foszlánya, se a kezeirása. A varratlan köntösök s egyéb ereklyék ke­gyes üzletek. A kezeirását, a lába nyomát eltüntette az idő Palesztinában még a szelleme sem otthonos. *) Hagyománnyal többel rendelkezünk. Ha a kritikusok egy részének igaza van, van olyan levél az újtestamentumban, mely az ő tanítványától, esetleg édes testvérétől származik. 3) Ott vannak Pál apostol levelei s mindenekfelett a synoptikus evangéliumok. Mig a levelek csak említést tesznek róla, ritkán egy-egy szavát idézik, addig az evangéliumok egész élettörténetét elmondják. Igaz, hogy ha az evangéliumokat közelebbről megnézzük a három tanúsága egyre, Márkóra zsugorodik össze, a másik kettőből azonban egy új bizony­ságot lehet kihámozni s restaurálni az u. n. Logia képében, mely Jézusnak a beszédeit tartalmazza. A „Logia" eredeti formájában nem maradt fenn, hanem csak Máté és Lukács feldolgozásában, azonban rekonstruálása részben sikerült. Formája ismeretlen ugyan (ha nem teljesen = X is, ahogy Drews mondja), de anyagának nagy része ismeretes és fölötte becses. Ez a két könyv: Márk evang.-a és a rekonstruált ') Wernle: Einführung in das theol. Studium 1—10 1. *) Rohrbach Ρ.: Im Lande Jahwes und Jesu 2. kiad. (Berlin, Fortschritt 1911.) c. könyvében leirja, hogy a jeruzsálemi sirtemplomban hogy csalják a népet az égből leszálló tűzzel, amit régen beolajozott dróton állítottak elő, lega­lább az illúziót megőrizve, ma azonban a patriarcha gyufával „idéz elő" 313. I. *) Még a Handbuch zum Neuen Testament c. legújabb kommentár sem zárkózik el egészen attól a nézettől, hogy Jakab levele Jézus testvérétől való. (Lic. Dr. Hans Windisch: Die katholischen Briefe 3. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents