Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
260 Szimonidesz Lajos. lovagolva jő királyod" (Zachariás IX. 9.), szegény ő és szamáron ül, utódja pedig Jézusnak neveztetik (Mózes V. 31. 7.) Ha mindehez hozzávesszük még, hogy a legenda többi elemét teljesen megtaláljuk a görögöknél és rómaiaknál akkor már teljesen ismert Buddha legenda körben, világosan áll előttünk az emberiség egyik leggyönyörűbb legendájának a keletkezése is. De világos az is, hogy vagy elfogadjuk Krisztusnak, az istenfiának, a megváltónak a létezését, vagy el kell ejtenünk azt a tanítást is, hogy Jézus nem élt volna. 1) Renan ék 50 százalékos kiegyezésére az evangéliumok alapot nem nyújtanak." Miután a lap szerkesztője a Krisztus legenda keletkezésének a kérdését ily játszi könnyedséggel megoldotta, amit annál könnyebben megtehetett, mert ebben sem a profán irók, sem Pál Jézus történetisége mellett szóló tanúbizonysága nem akadályozta, hiszen véleménye szerint „Pál 14 levelében (!!) Krisztusnak földi alakjáról mit sem tud," nem szabad csodálkoznunk azon se, hogy amit a munkatársa mond: „a komoly történetírás nem talált egyetlen adatot se, mely az evangéliumok Jézusát igazolná. Se pogány, se zsidó, se keresztyén irások nem irnak róla egyetlen történelmi hitelességű szót se. De talált adatok egész tengerére, mely az evangéliumok Krisztusát igazolja. Jézus születése naiv és tudatlan mese. Krisztus születése a világhistoria egyik fordulópontja." {2. 1.) Sőt ezek után az se lep meg, hogy egy az egész keresztyénséget más vallásokból származtatja. „A keresztyén egyház szervezete, a keresztyénség speciális — minden más vallástól különböző! — erkölcsi tanai, — az evangéliumok, Krisztus, az istenember, a megváltó, a keresztrefeszitett, megdicsőült stb., kivétel nélkül átvett legendái a már akkor nyugaton elterjedt és közismert vallásoknak." (9. 1.) A szabadgondolkodásnak eme igazán sikerült szemelvényei s — szabadon kigondolt állításai előtt hajtsuk meg sürgősen az elismerés lobogóját! S az események és ellentétek halvány vázolása után lássuk a kérdést magát. III. Jézus történeti létezésének a feszegetése teljesen indokolatlan és szükségtelen. Nemcsak az egyházak, a hívők hitetlenek, tudósok és tudatlanok consensusa miatt, hanem azért is, mert sem új felfedezések, sem a források nem indokolják a velők szemben való teljes bizalmatlanságot. Ha azonban, akár történeti, akár vallásos érdekből valaki a kérdést felveti: a theologiának nincs oka megfutni előle. Egy kicsit a kenyeres tarisznyáját féltő önzés vádját vonja *) Ha ebben a vagy-vagyban valami logikai, vagy más hiba van, az Timár Miklós rovására esik. En csak idézem.