Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kecskeméthy István dr.-tól: Ámos próféta könyve

242 Dr. Kecskeméthy István. holott az előbb még harmadik személyben volt róla szó; ami azt mutatja, hogy az "??-tól kezdve ez későbbi betoldás. Valaki az Izráel házához meg akarta jegyezni, hogy ez nem csak a tiztörzsre szól, hanem az egész házra, tehát Judára is. A LXX. már nem is tesz névelőt a után, hanem úgy fordítja, hogy minden nemzetségre, amiből még világosabb a tendentia. Ε prózai bevezetés után, melyből ugyan Baumann, Staerk verset csinál, de nem nagy sikerrel, következik egy ritmikus, háromütemű négysoros strófa. 2. v. Csak titeket ismerlek, A föld minden nemzetségéből; 1'"; nem csak tudomásszerzést, intellectuális megismerést jelent hanem, belső érintkezésbe, sőt közösségbe jutást is (Gen 4, 1.), vagy más szóval kiválasztást. Hogy Isten Izráelt kiválasztotta, ez még a prófétaság előtti korból való gondolat. Amolyan értelemben Ámós, aki 9, 7-ben azt mondja, hogy Jahveh előtt Izráel csak olyan, mint a kúsiták, mert Ü hozta fel Áramot KirbőJ, a filiszteusokat Kaftorból, nem is mondhatná azt, hogy Ο csak Izráel törzseit ismeri a föld minden népei, közül. Lehet ugyan belemagyarázni középfokú összehasonlítást: csak titeket ismerlek jobban a föld minden nemzetségénél; de ez erőltetett magyarázat már, ós nem is illik bele Ámós gondolatvilágába. Ezért nem fogadhatjuk el azt a különben nagyon elterjedt magyarázatot, mely szerint mivel Jahveh Izráelt jobban ismeri más népeknél, bűneit is jobban ismeri, és ezért jobban is sújtja. Ennél jobb a régi magyarázat (Keil stb.): csak titeket ismertelek el magaménak, veletek léptem benső közösségbe. Igy E. Kautzsch is: titeket vettelek szoros ismeretem ős gondoskodásom tárgyává. Ennek ellentétét látjuk Mát. 7, 23-ban, ahol a mennyei Atya akaratát nem cselekvőknek, és Mát 25, 12-ben, ahol a bolond szüzeknek azt mondja Jézus: nem ismerlek benneteket — semmi közöm hozzátok, semmi olyan viszony nincs közöttünk, amelynek alapján reám számíthatnátok. Ez eléggé megvilágítja locusunkat is. Csak e mellett a magyarázat mellett hoz meglepetést és bir nagy jelentőséggel és súlylyal a vers második fele is: Ezért rajtatok meglátogatom Minden bűneiteket. Csupán abból, hogy Jahveh őket jobban ismeri, mint más népeket, nem következtethették volna Izráel fiai, hogy tehát irántuk nagyobb kedvezéssel lesz; sőt egész természetesnek kellett volna találniok Ámós consequentiáját, hacsak nekik is a későbbi zsidók elfogult gőgjét ós önteltségét nem akarjuk tulajdonítani. Pedig nem találták annak, és világosan látszik, hogy a próféta is meglepetést céloz vele. Izráel öntudata az volt, hogy ő Jahveh választott népe, ő egyedül van Jahvehvel benső viszonyban. Ennek felel meg Jahveh részéről ^JpV Erre alapította a nép azt az előjogát, hogy míg a többi népek Jahveh ítéletének tárgyai, ő Jahveh áldá-