Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?

Élt-e Jézus ? 199 istenek, a mezőkről a pásztorok, ajándékokat hoznak, áhítattal leborulnak az újszülött ^előtt, imádják őt s hymnusokat zengenek a tiszteletére. Ο pedig szemök láttára növekszik. Alig hogy megszületik, az összes élő lények „tanítója", a „bölcsek bölcse" lesz Agni s az emberekkel közli a lót összes titkait.". . (47. I.)

1) Igy csináltak régen Indiában mindennap tüzet. Ez a tűzcsinálás újévkor különös ünnepélyességgel ment végbe s ekkor adták a nép tudtára az őrömbírt (= evangélium), hojíy a tűzisten újjászületett. A nap és tűzistenek sötétben születnek, — „Jézus is sötét éjjel, egy egyszerű bethlehemi istállóban született", iEnnek az az oka, hogy Agni is, mint szikra, a fúrólyuk sötétségében keletkezik. (48. 1.) A keresztyén és buddhista legenda közt levő hasonlóságot se lehet véletlennek mondani. Mivel a buddhista legenda is az Agnikultuszra megy vissza, az Agnikultusz az ind ós a keresztyén legendaképződés közös forrása. Agni anyja is „szűznek" tartatik: „a neve Maya a bibliai Mária névhez hasonlít". Az ind irodalommal való foglalkozás lehetősége Alexandriában volt meg. Az Agnikultuszból magyarázható az is meg, hogy miért volt Jézus atyja ács s miért fektette őt jászolba az anyja. (54. 1.) A keresztség phótisma, phótismos neve is a tűzimádásra mutat

2), amire különben más helyek is mutatnak (Lk 3 1

6. Mt 3 Lk 12 4

9). Az Agnikultusz és evangéliumi elbeszélés hasonlatossága a legeklatánsabb a megdicsőülés jelenetében. Illés azonos Heliosszal, vagy a germán Heliosszal, Mózes pedig senki más, mint a holdisten, a kisázsiai Men. Az egész jelenet egy változata a világosság és a tűzisten születés-történetének. (60. 1.) Az úrvacsora eredete is az ősrégi tűzimádásban található meg. A szent kalács és a szóma-ital „élvezete a hivőt Agnival egyesíti. Ezáltal bekebelezték az istent, magokat az ő hasonlatosságára elváltozottaknak, a közönséges való életen felülemelkedve közös élet tagjainak, egy testnek, egy léleknek érezték". (61. 1.) — A Mithra kultuszban ís vannak agapék, sőt 3. Móz. 24 5—g szerint már az ótestamentumban meg van az úrvacsora ős képe. A Messiás symbolumai, a bárány és a kereszt szintén idegen eredetűek s Kr. e.-ről valók. Az Apocal. báránya (5.) nem más mint Agni. Agnus dei = Agni deus (71. 1.) Ágnes nevében is fel lehet Agnit találni. A kereszt is sokkal régibb, ') Az elbeszélés tényleg frappáns hasonlóságokat mutat, de mivel Drews a Rigveda különböző helyeiből állította össze, alapos a gyanú, hogy a hasonlóság létrejöttét evangéliumi reminiszcenciák is elősegítették *) Csakhogy a φώτιαιια nem az Új testamentumban, hanem Justinus martyrnál fordul először ebben az értelemben elő!