Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?

Élt-e Jézus ? 189 a történeti anyag nem a történeti egymásutánban van előadva, hanem művészi szempontok szerint van csoportosítva. Már pedig : ha egy evangéliumon művész keze nyomát vesszük észre, akkor nincs kizárva, hogy a művész ezt az anyagot nemcsak rendezte és csoportosította, hanem — alkotta is. Ennek a lehetőségnek a végére is jár s megállapítja a synoptikusokról, hogy köztük és János evangéliuma között csak fokozati különbség van. Az evangéliumi elbeszéléseket az evangélisták költötték. — Később álláspontjának a biztosítására kénytelen volt az Apostolok cselekedeteiről s Pál apostol valamennyi leveléről is kimutatni, hogy azok irói fikció termékei. Jézus történetiségében való hite a synoptikusokkal való foglalkozása közben ingott meg. „A »Messiás< úgy jövendölésekben, mint megvalósulásában egyaránt a vallásos érzés eszményi alkotása, aki mint érzékileg adott individuum sohasem létezett." Ha pedig létezett volna, „oly jelenség lett volna, melytől az emberiségnek borzadnia kellene; olyan alak, amely csak félelmet és rettegést idézne elő." Szkepszisében oda jut, hogy Jézus történetiségét tagadja; a keresztyénségről azt állítja, hogy az nem Jeruzsálemben, hanem Rómában és Alexandriában keletkezett; azok a helyek, melyekben egykorú profán irók a keresztyénségről megemlékeznek, nem hitelesek; a keresztyén eszmék Philo és Seneca eszméi, melyeknek zsidós színezetét Philo és az első evangélista (Márk) rovására kell írni. Bauer Bruno első ős utolsó műve között több mint három évtized (1840—1877) van. Közbe esik a „liberális theologia" megerősödése. Ez a theologia ki tudta kerülni a racionalizmus sekély vizein való megfeneklés veszedelmét. Ki tudott bontakozni a supranaturalizmus, a „credo, quia absurdum" ölelő karjai közül. Sem a tagadás ignorantiájának a sodrába, sem pedig a frivolitás örvényeibe bele nem merült, hanem megteremtette a „történeti Jézus" képét komoly munkájával. A lázas munkában Bauer Brúnót teljesen ignorálják. Az ő szkepszise csak egy pár holland theologusban kelt viszhangot. Bauer Bruno elméletét Kalthoff Albert egészítette ki!

1) Az a keresztyénséget a görög-római filozófiából származtatta. Kalthoff pedig ezenfelül a szociális tényező nagy jelentőségét emeli ki. Bauer a hegeli eszme megtestesülését keresi a történetben, Kalthoff pedig a történelmi materializmus szemüvegén át nézi a keresztyénség keletkezését.

2) Eredményeik*) Schweitzer i. m. 314. 1. Kalthoffal különösen részletesen foglalkozik Schmiedel Ο. i m. 105-113 1. 2) Die Entstehung des Christentums von A. Kalthoff (Leipzig, E. Diederichs 1904.)