Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
188 Szimonidesz Lajos. mennyei hangok, csodák, jövendölések, angyal és ördög jelenések — akárhol találjuk őket, nem tapasztalati tények, hanem mythusok. Ez mind „vallásos eszméknek történeti köntösbe való öltöztetése". A mythus azért nem hazugság. Vannak egészen alaptalan mythusok, vannak azonban olyanok is, melyeknek történeti magjok van. A mythus kristályai erre a történeti magra rakódtak le. Strauss kikutatta a mythusok nagyrészt Ótestamentumban gyökerező motívumait is. Mivel ennél meg is állt s a megmaradó történeti vonásokat, az igaz magot nem emelte kellőképen ki, munkája destruktiv jellegűnek látszott. Az evangéliumok hitelességében ós igazában való hit megingott. Mert ha az evangéliumokban a való a költöttel, a történeti tény mythusszal keveredett össze, akkor mennyi a való és mennyi a mythus bennök? El lehet-e ezt a két elemet egymástól választani? Nem mythus-e az egész evangéliumi történet? — Strauss maga Jézus történetiségében nem kételkedett 1) az ő kritikai álláspontját magáévá tevő „liberális theologia" meg épen a „történeti jézus" képének megrajzolásával alkotott nagyot, azonban Strauss óta az evangéliumok problémáját nem úgy fejezik ki, mint Reimarus, a racionalisták és a supranaturalisták : Mit akart tulajdonképen Jézus — hanem az ebben a kérdésben foglalható össze: Élt-e Jézus s mi biztosat tudunk róla? — Aki erre a kérdésre igennel felel s válaszát bizonyítékokkal tudja megtámogatni, annak megingathatatlan fundamentum van a lába alatt s arra épitheti Jézus életét. Bauer Brúnó 2) volt az első újabbkori theologus, aki azt merte állítani, hogy Jézus „mint érzékileg adott individuum, soha sem létezett." Bauer fejlődésének első korszakában igazi hegelianus. Beleköt Straussba, mert az kritizál, a jelenségekkel foglalkozik, ahelyett, hogy „az eszmével járó szükségkép való igazságot" keresné s megmaradna amellett, hogy Krisztus személyét a fejlődés hozta létre. A fejlődés pedig megköveteli, hogy a Krisztus tényleg olyan lett légyen, aminővé a Krisztus-eszme fejlődött. Hengstenberggel pedig a fölött vitatkozik, hogy az miért nem domborította ki világosan az ó és új testamentom egyes fejlődési fokozatait. — Fejlődésének második korszakában az evangéliumokkal foglalkozik. János evangéliumának vizsgálata közben ötlik fel neki az a tény, hogy egy tisztán irói eredetű evangélium is létezik. Ezt a gondolatát átviszi synoptikusokra is. Márk evangéliumáról, a legrégibb evangéliumról is bizonyos, hogy benne ') Ennek bizonyítéka a második Jézus-biografiája: Das Leben Jesu für das deutsche Volk.bearbeitet ... 12. Stereotype Auflage (Bonn, Strauss 1902.) ') Nézeteinek tárgyilagos kivonata : Kegel Μ: Bruno Bauer u. seine Theorien über die Entstehung des Christentums. (Leipzig, Quelle u. Meyer 1908.) c. művében.