Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
Élt-e Jézus ? 187 szükséges volt, hogy Jézus valóságos alakja élesen kidomborodjék s hogy a források történeti vonásai kellőképen kiemelkedjenek s érvényre jussanak. Igaz, hogy a tudománynak nem sikerült Jézus lelkének a mélyébe beletekinteni s még maradt a „történeti Jézus" alakjának megkonstruálása után is elég megoldatlan probléma, de az alapvető kérdés meg volt oldva. Jézus történetisége volt az a gránit alap, melyen állva a függőben levő kérdések megoldását a tudomány remélhette. A történeti kutatásoknak azonban az idő nem nagyon kedvez. Egy pár éve nem Jézus történetisége, hanem vallásos jelentősége képezi elmélkedés és vita tárgyát. „Olyan emberek, akiknek semmi hivatottságok nincs, akiknek tudatlansága határozottan rosszindulatú, akik a tudományos theologiát csak ócsárolni tudják, ahelyett, hogy a kutatásaival való megismerkedést kötelességüknek tartanák, neki állanak s megírják Jézus életét csak azért, hogy a történeti igazságnak meg nem felelő jellemzésükbe saját vallásos világnézetüket csempésszék bele. S a legostobább dolog is tetszést arat; a tömeg kapva kap rajta". 1) Ez a jellemzés nemcsak a Nahor ós Notowitsch-féle légből kapott „életrajzokra" illik rá, hanem különösen alkalmazható azokra, akik a theologia egész eddig való munkáját megsemmisítéssel fenyegetik. Akik a „történeti Jézus"-sal szemben azt az álláspontot képviselik, hogy Jézus nem történeti, hanem — mythikus személy, aki csak képzeletben létezett s ezzel minden eddigi forrásinterpretációt egyenesen a feje tetejére állítanak. Akik a „liberális theologiának" feltették a „quaestio jurist" s lába alól a szilárdnak vélt történeti talajt akarják kirántani. Kalthoff, Promus, Jenssen és kiváltkép Drews Arthur munkái képviselik ezt az álláspontot, újabban pedig — lengyelek és oroszok is támogatják érveikkel. I. Ha a kérdés múltjára 2) visszapillantunk, Strauss Dávid Frigyesig 3) kell visszamennünk. Az evangéliumok hitelét ő tette tönkre. A szétszórtan megnyilatkozott kritikát és kételkedést ő alkalmazta az evangéliumok minden betűjére. Azt előtte is tudták, hogy az evangéliumi elbeszélések közt legendásak is akadnak, azonban egyébként ez elbeszélések megértése, megmagyarázása és elhivése volt a theologusok feladata. Strauss kimutatta, hogy Jézus egész élettörténete be van hálózva mythikus vonásokkal. Mert az epiphaniák, *) Schweitzer A. von Reimarus zu Wrede. Eine Geschichte der LebenJesu-Forschung (Tübingen, J. C. B. Mohr 1906.) 322. 1. ') A Jézus-biografiák történetét megírták: Schweitzer A. i. m. Weinet Η. Jesus im 19. Jahrhundert. 8 10. ezer. (Tüb. Mohr. 1907.) és Schmiedel 0.: Die Hauptprobleme der Leben-Jesu-Forschung. 2. kiad. (u. o. 1906.) ®) Das Leben Jesu, kritisch bearbeitet von Dr D. F. Strauss. 3. mit Rücksicht auf die Gegenschriften verb. Aufl. (Tüb. Oslander 1838 - 9.) Két kötet.
