Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
Élt-e Jézus? Jézus életével, az δ hatásával való foglalkozás a theologia legszebb feladata. És nemcsak a theologiáé, hanem a történettudományé is. Az egyes tudományágak között ma nincsenek kinai falak. „O a nagyság mértéke, Ο az élet forrása, — méltóbb tárgya aligha lehet a történetírásnak, mintha az δ hatását s a belőle eredt élet törvényeit nyomozza". 1) Az ő életéről és a keresztyénség első korszakáról fennmaradt források azonban nehéz kérdések ele állítják a velők foglalkozót. Az egyház ós a hit érdeke több mint ezer éven át azon fáradozott, hogy összeegyeztesse a források eltérő adatait s hogy a tradíció által adott s a hitvallások által megszabott keretekben rajzolja meg Jézus kópét s keresztyén egyház megalapítását. Alig 150 esztendeje, hogy a források sajátos jellegét nemcsak felismerte, hanem azt meg is állapította s ki is emelte a tudomány. A harmonizáló törekvések mellett létjogot kért magának a történeti igazság kikutatását céljául kitűző kritikai irány is. Ez az irány teremtette meg a „történeti Jézus" képét. Komoly, pozitív munkájának a nyomát meg lehet találni a theol. tudományok minden ágában : a szövegkritikától kezdve a legbonyolultabb irodalomtörténeti, történeti, vallástörténeti és valláspsychologiai kérdésekig mindent szemügyre vesz, hogy az evangéliumok történeti és vallásos magvát kihámozza. Az alkotást azonban régi maradékok eltakarítása előzte meg. El kellett oszlatni a „legendák ködét". 2) Jézusról le kellett vetni a „biborruhát", a feje köré festett glóriát, pedig el kellett tüntetni, hogy δ legyen a „Schönste der Menschenkinder". 3) Ez a kegyeletlenség a tradícióval szemben *) Kovács Sándor: „Az élet és nagyság elve a történetírásban". 15. 1. ') Carpenter E. J. Jézus az evangéliumban és a történelemben (ford. Józan Miklós.) 14. 17. 1. *) Frenssen: Hilligenlei c. regényének a 26. fejezetében olvasható az a Jézus életrajz, melynek utolsó része nagy nyomatékkal emeli ki ezt s büszke erre a „destruktiv" munkára. A theologusok sokkal diplomatikusabban és óvatosabban fejezték ki magukat. Ez a rész külön is megjelent Das Leben des Heilandes cím alatt. (Berlin, G. Grote) 568. ill. 84. 1. Ismertetését 1. Szelényi Ödön dr.: „Jelenkori vallásos áramlatok a modern irodalomban", (Budapest Luthert-F. 1910.) 32-37. 1.
