Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Révész Imrétől: A földesúri jog szerepe a magyarországi ellenreformáció szolgálatában
A földesúri jog szerepe a magy. ellenreformáció szolgálatában. 187 vagyonjogi fejlődésének útját megegyengette a jobbágyközségeknek már a XVI. században gyakorolt leikészválasztási úzusa és a maior pars-nak nemcsak gyakorlatilag keresztülvitt, de törvényhozásilag is megerősített (föntebb már emiitett) templomjoga. 1) Az egyházközségi tulajdonjog gondolata ilyképpen már nagyon korán felmerül a protestáns egyházfejlődés látóhatárán. Az ellenreformáció pedig idejében meglátta ezt és fegyvert kovácsolt belőle. A jobbágy községek egyházi birtokjoga: de hiszen ez a parasztnak ura földjén való tulajdonjogával egyértelmű, egy a rendi alkotmány alapjaiba ütköző jogsérelemmel; — igy adják ki a jelszót a helyzet élesszemü átértői — ós 1618. óta ezt a jelszót kiáltja oda egyik országgyűlés a másiknak. És a visszás, valósággal tragikus helyzetnek esry fajtája az. amely a magyar protestantizmusra ennek következményeképpen vár. Azt kell megérnie, hogy ellene, a magyar rendi alkotmány ós nemzeti szabadság hű szövetségese és támasza ellen legfőbb ütőkártya gyanánt éppen a rendi jogok megsértését, az alkotmányellenességet játsszák ki, még pedig ugyanazok, akiknek egész léte és működése maga volt az alkotmányellenesség: t. i. az ellenreformáció harcosai. Ez volt a magyar protestantizmus legnagyobb mártiriuma azért, hogy a gyülekezeti elvnek hazánkban is letet adott és ezzel a jobbágyosztály emberi méltóságát minden más tényezőnél hatalmasabban emelte. Nyilvánvaló, hogy abban az ellenreformációban, amely a támadást idáig tudta vinni, minden különös nehézség nélkül meg tudott fogamzani az a gondolat is, hogy a magyar protestantizmus, ez az alkotmányellenes liga, a törökkel cimborál ós nem érdemel egyebet, mint hogy vérbe fojtassék a hazaárulásáért . . . IV. A földesúri ius reformandi bevonul a törvényhozásba. A megelőzőkben ismertetett ,.jogi' 1 alapozáson késedelem nélkül megindul az ellenreformáció nyilt harca ós aknamunkája, amelyeknek fázisai ós eredményei a történelemből ismeretesek előttünk. 1608. után az ellenreformáció jelszava magánjogi téren a „földesúri jog" alapján való erőszakos térítés és templomszedés, közjogi téren pedig e Jog" bevitele a törvényhozásba, a legönkényesebb törvénycsavarások utján. Mig az első törekvésével sikerről-sikerre halad, a másodikban egyelőre kudarc kudarc után éri a dicsőséges erdélyi fejedelmektől támogatott alkotmányos, nemzeti egyházpolitika részéről, amely minden rabulisztikával szemben igaz értelmének megfelelően magya') PoTcoly: A m. prot. egyházak vagyonjogi viszonyai stb. 57. o.