Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Révész Imrétől: A földesúri jog szerepe a magyarországi ellenreformáció szolgálatában
A földesúri jog szerepe a magy. ellenreformáció szolgálatában. 187 ellenreformáció egyelőre a magánjogi viszonyok sáncai mögé vette be magát s onnan gyújtogat a fanatizmus csóváival; de bármely percben kész arra, hogy a kellő alkalom nyiltával minden tartózkodás nélkül kirohanjon onnét s egyenes ós elhatározó támadást intézzen a protestantizmus közjogi bástyái ellen. Amint tudjuk, ez az alkalom nem soká váratott magára. Ne tévesszük azonban szem elől azt sem, hogy az ellenreformáció taktikája azért volt olyan ügyes, olyan jól megválasztott, mert, (ha más értelemben is, mint ahogy Timon vélekedik) tényleg azt a látszatot ölthette magára, hogy a protestantizmus ellen annak saját fegyvereit ragadja föl. Maguk az alakulófélben lévő protestáns egyházi vagyonjogi viszonyok voltak azok,amelyek részéről azellenreformáció bizonyos értelemben erősségeket nyert a maga elveinek igazolására. 1. Tudvalevő ugyanis, hogy a protestantizmus sem külföldön, sem minálunk nem szüntette meg egyszerre és kezdettől fogva a patronátus egyházjogi elvét és gyakorlatát. Egyházunk jogtörténete úgy a magán-, mint a városi kegyuraság intézményét ismeri ós változatos példákban mutatja fel (sőt még egy sajátosan magyar alakulásról, a vármegyék „quasipatronátusáról" is tud, bár ennek az alakulásnak vagyonjogi tekintetben nem volt az előbbiekhez hasonló nagy és közvetlen befolyása.) És ebből a történetből tudjuk azt is, hogy a kegyuraság intézménye protestáns egyházainkban nem egyszer — különösen (ós természetes módon) a városi patronátus eseteiben — majdnem teljesen egyet jelentett az egyházi javak föltétlen birtoklásának jogával. Szóval a protestantizmusban a egyházjogi alapelveivel ellentétesen, 1) de fejlődő viszonyok szükségszerű követelményeként tényleg megvoltak itt-ott azok a jogelvek, amelyeket a katholicizmus a maga terjeszkedésének javára törvényesítve szeretett volna látni. És a hivatkozás erre a tényleges állapotra hatalmas fegyvert adott az ellenreformáció kezébe. Ami a fejledező protestáns egyházaknak gazdasági és társadalmi tekintetben a legerősebb ós a legtermészetesebb, történetileg adott támaszuk volt ; a városi és magán kegyuraság intézménye lett egyúttal a megrontójuk is, amikor az ellenreformáció kezdte magyarázni s közjogellenesen kihasználni. Talán sehol sem érezhette hazai protestantizmusunk olyan közvetlenül, mint ezen a téren, hogy vész el a talaj alóla az ellenreformáció mesterkedései következtében. 2. Ha pedig voltak — és nagy számmal voltak — esetek, ') A m. prot. egyházak vagyonjogi viszonyai Prot. Szemle VII. évf. 180. o.
