Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Révész Imrétől: A földesúri jog szerepe a magyarországi ellenreformáció szolgálatában

A földesúri jog szerepe a magy. ellenreformáció szolgálatában. 173 kifejtve az alapvető vallásügyi törvény (1608. k. e. I. t.-c.) lényegét és értelmét. Ez uton a vallásügy lassanként odafejlődik, hogy egyfelől a törvénymagyarázat, másfelől az erőhatalom kérdése lesz; s a számbeli és anyagi erőviszonyoknak a protestánsok hátrányára való megváltoztával érthető, hogy utóljára az erőszak ragadja magához a törvénymagyarázat előnyeit is és a földesúri jog magánjogi fikciójával teszi tönkre a magyar közjog épületének csak nemrég feltett koronáját. * II. A földesúri jog az ellenreformáció fegyvere. Timon Ákosnak „A párbér Magyarországon" cimö munkájában (II. kiadás, 100. o.) olvassuk a következőket: „A protestantizmusnak nálunk egyedüli támaszát a földesúri hatalom képezi, iparkodik is ezt kiaknázni. A „cuius est regio eius est religio" elvénél fogva a földesurak ius reformandiját hirdeti . ... u Nyilván ugy igyekszik a kérdést beállítani a kiváló tudós, (akinek ez a nyilatkozata azért nevezetes, mert történetíróink és jogászaink egy nagy és tekintélyes részének a véleményét foglalja össze igen jellegzetesen) hogy a földesúri jog jelszavának és koholt igényeinek előrántása nem az ellenreformáció, hanem sokkal inkább már a magyar reformáció eredendő, végzetes bűne. Igy háritja a dolog ódiumát a magyar protestánsokra, bár azt készséggel elismeri — kénytelen elismerni, — (101. o.) hogy ez az „eszköz" a legnagyobb mértékben alkotmányellenes ugyan s mégis „a kath. egyház és az azt támogató királyi hatalom készségesen fogadja." Szóval a magyarországi protestantizmus a maga meggyökerezését egy „a magyar közjogon elkövetett erőszak-" nak (101. o.) köszönheti csupán és magára vessen, ha az uj erőre kapott ellenfél később a saját fegyverét csikarta ki a kezéből és merő önvédelemből azzal sújtotta a porba. A históriának és a jogtudománynak annál súlyosabb vádja ez a magyar protestantizmus múltja ellen, mennél illusztrisabb és avatottabb tollból való és mennél többen ismétlik akár jó,- akár rosszhiszeműen. Vele szemben az elfogulatlan történetírás kötelessége a földesúri jog magyar ellenreformációi szerepének tisztázása a fönnebb megrajzolt keretben. Timon állításának az éle mindenekelőtt odairányul, hogy a földesúri jognak ius reformandi gyanánt való alkalmazása a cuius regio eius religio elv alapján történt (l. fentebb) vagyis, amint ott következő soraiból is kitetszik (u. o. 100. o.) az ő felfogása szerint a magyar protestantizmus alkotmányellenes terjeszkedése a földesúri jog alapján nem volt más,