Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Könyvismertetés - Sebestyén Jenőtől: Dr. Vischer, Religion und sociales Leben bei den Naturvölker

158 Könyvismertetés. az ősök tisztelete pedig a halottaktól való félelem folytán állott volna elő. Ennek a fölfogásnak az ujabb kutatások lassanként mind határozottabban ellentmondanak. Rendkívül értékes erre a kérdésre vonatkozólag pl. az angol Jevons munkája is (An introduction to the history of religion) mely sok új és érdekes érvet hoz fel az ősök tisztelete régi magyarázatmódja ellen. A külömböző kutatások végeredményei az ősök tiszteletére vonatkozólag röviden a következó'k: Az ó'sök tisztelete az összes természeti népeknél eló'fordul. Vallásos jelenségnek kell tartanunk, de nem szabad azt gondolnunk, hogy ebből ered a vallásos érzés. Sőt ellenkezőleg. Már ez is levezetett jelenség. Mert a „végetlen vagy a természetfölötti érzete hivta létre az ősök vallásos tiszteletét is". Caspari, Spencer és a többiek állításait Max Müller és Jevons súlyos érvekkel megdöntötték. A munka egyik legszebb részlete azonban az, amelyben a szerző a félelemnek a vallásnál betöltött szerepét fejtegeti, amikor végül is arra a konklúzióra jut, hogy épen azért, mert a félelem az igazi vallásnak lényegéhez nem tartozik, lehetetlenség, hogy ez legyen a vallási élet alapja, habár mint kísérő jelenség a vallási élet külömböző fokozatain állandóan jelentkezik is. Az ó'sök tisztelete som lehet a vallás első kinyilatkoztatása, hanem csak a vallási élet történeti fejlődésének egy megnyilvánulási formája. Ez tehát nem úgy terjedt el az emberiség körében lassanként, hanem az erre való hajlandóság s ennek egyetemessége az emberiség psychikai struktúrájában leli magyarázatát. Dr. Visscher szerint tehát az ősök kultuszának eredete visszanyúlik a vallási és nemi élet titkos összefüggésének kérdésééig. És itt tárul fel előttünk a phallismus óriási és épen speciálisan vallási jelentősége a természeti népek életében. Egyéb iránt az egész munka telve van érdekesnél-érdekesebb adatokkal, amelyek közül sok, mint a legújabb kutatások eredménye teljesen ismeretlen előttünk. Igen sok pedig azért is bir ránk nézve jelentőséggel, mert sok oly érdekes szokás, melyet a magyarországi népeknél, magyaroknál, szlávoknál különösen pedig cigányoknál találunk s amelyeket már gyermekkorunk óta ismerünk, ezek által a fejtegetések által nyer jelentőséget és szinte uj világításban áll előttünk, mert látjuk, hogy egyes, eddig babonásoknak tartott szokások és jelenségek a nép vallási, sexuális és primitiv társadalmi, helyesebben falusi életében, amelyekről eddig azt gondoltuk, hogy csak helyi vagy épen faji jelentőséggel bírnak, mennyire egyetemesek és kiterjedtek szinte az egész világon s az emberiség psychikai egységességét a maguk jelentéktelenségében is érdekesen bizonyítják. Dr. Visscher, mint már többször emiitettük, főként keresztyén misszionáriusok számára irta ezt a művet. Ezt azonban el kellene olvasni mindazoknak, akik a természeti népek életét keresztyén megvilágításban is látni szeretnék. Mert épen ebben