Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az Üdvözítő gyermekségének arab evangélioma

Az Üdvözítő gyermekségének arab evangélioma. Az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek egy Istennek nevében! A magasságos Isten segítségével és támogatásával kezdjük irni a mi Urunk és Üdvözítőnk, a Jézus Krisztus csodáinak könyvét, amely a gyermekség evangéliumának mondatik, az Urnák békességében. Ámen. 1. fejezet. A mik következnek, azokat József főpapnak könyvében találjuk meg, aki Krisztus idejében élt s a kiről némelyek azt mondják, hogy ő volt Kajafás. Ez azt mondta, hogy Jézus beszélte, hogy mikor a bölcsőben feküdt, igy szólt az ő anyjának, Máriának: „Én vagyok Jézus, az Istennek fia, az Ige, a kit világra hoztál, a mint azt neked meghirdette Gábriel angyal s engem az én Atyám a világ üdvösségére küldött el." 2. fejezet. Nagy Sándor időszámításának 309. esztendejében elrendelte Augusztus, hogy kiki a maga szülőföldjén Írassék be. Fölkerekedett tehát József és jegyesét Máriát magához véve, Jeruzsálemből Bethlehembe ment, hogy családjával együtt szülővárosában beirattassék. Mikor egy barlanghoz értek azt mondotta Mária Józsefnek, hogy az ő szülésének ideje elérkezett s már nem képes bemenni a városba, hanem, úgymond, ebbe a barlangba térjünk be. Ez naplemenetekor történt. József pedig elment, hogy melléje egy asszonyt keressen. Mig aztán ezzel foglalkozott egy Jeruzsálemből való zsidó bábát pillantott meg akinek így szólt: — Hej 1 jó asszony, jer ide és menj be abba a barlangba a melyben egy asszony vajódik.