Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót nevelés történetéből
120 Imre Lajos. mozgalom, mely azonban ilyen szakadásra nem vezetett, Knox edinburghi lelkészsége alatt történt. Mindebből nyilvánvaló, hogy Kálvin genfi mozgalmának híre, még Knox kimenetele előtt (1547-ben gályarabságra került) eljutott, nemcsak, de nagyszámú rokonszenvezőre is talált Skóciában. A másik a Hamilton kátéjának belső bizonysága. Bár külön fejezetet nem szenteltünk neki, az előbbiekből nyilván észrevehetők a pontok, ahol tisztán protestáns hatás nyilvánul a kátéban. Maga a predestináció gondolata, ha nem azokkal a kifejezésekkel is, mint Kálvinnál, benne megtalálható. Alapelve, az ember bűnössége szemben Isten kegyelmével, speciális protestáns gondolat, a Krisztus váltsághalálának éles kiemelése, eltekintve attól a sok, gyökerében katholikus tantól, melyek elhagyása negative bizonyít, mindezekből világos, hogy Hamilton kátéjában protestáns befolyást észlelhetünk ós igy az összehasonlítás nem jogtalan. Mindezek mellett még egy dolog, amit tekintetbe kell vennünk : a reformáció Skóciában kezdettől fogva a Kálvin nevével volt összeforrva. Sok minden játszott közre ebben, közöttük az anglikán kultusz hasonlósága a lutherivel, mely kultusztól elég okuk volt félni politikai szempontok miatt a skót keresztyéneknek, főként pedig a skót jellem, közüle Knox, aki már elejétől kezdve a reformáció vezérének tekintetett. Mindezek a meggondolások tehát nemcsak protestáns befolyásról beszélnek Hamilton kátéjában, de annak Kálvin által való befolyásoltságát is, legalább valószínűvé teszik. A közelebbi vizsgálat tárgya kimutatni, mennyire indokolt ez a gondolat. Az összehasonlítást két úton eszközölhetjük: általában és részletekben. Az általános összehasonlítás a káté általános felfogására, vezető elveire, alapgondolatára vonatkozik a részletekben egy pár apróbb gondolatot akarunk fölmutatni, mely a kettőben egyezik, végre röviden szólunk arról a módszerről, mely Kálvinnál ós Hamiltonnál nyilvánul, azaz azokról az általános módszertani elvekről, melyeket a két káté fölmutat. Legelső dolog, ami meglep bennünket, a káték beosztása. Természetes, hogy ezek ötletszerüek nem lehetnek, hanem egységes alapgondolatot kell kidomboritaniok. Mindkettő a keresztyén élet történetét, azaz az üdvtények fejtegetését három történeti dokumentum fejtegetésének keretében végzi. Ez a három dokumentum a credo, a tízparancsolat és az úri ima. Kálvin az előbb emiitett sorrendben helyezi el őket, mig Hamilton igy: törvény, hiszekegy, úri ima. Mi a sorrend különbségének oka? Kálvin Institutióiban a Hamilton által képviselt sorrendet tartja meg a következő gondolatmenettel: a törvény feltárja előttünk gyarlóságunkat azáltal, hogy a
