Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót nevelés történetéből

Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. 111 úzusa. Jézus szól a purgatoriumról (Máté 12:31.) valamint Pál is (I. K. 2 :12—13). A purgatoriumról az egyház tanítja, 1. hogy az élet után lesz; 2. ebbe helyeztetik el a bűnös, még meg nemtisztúl; 3. rajtuk segíthetünk (help) imádsággal. Kétféle ítéletnap van: 1. közvetlen a halál után; 2. általános, a Jézus visszajövetelekor, mindenki számára. Az egész könyv végén még a felolvasókhoz szól pár szót, adva pár utasítást: 1. a nyomtatás hibákat, melyek nagy számmal vannak, javítva; 2. ez a káté a kötelességektől nem ment föl. Inti őket, hogy gondolják meg a hivatal fontosságát és a napot, mely a számadás napja; 3. A népet végezetül inti, hogy tartsák meg az Isten igéjét, s ha valaki épült és erősödött, csak Istennek köszönje, mert övé a hatalom, dicsőség és tisztesség örökkön örökké. Ámen! * * * Hogy a genfi kátéval való összehasonlítást eszközölhessük, először röviden egységbe kell állítanunk a kátéról való felfogásunk eredményét. Erre irányuló vizsgálódásunk két útat mutat. Az egyikben a káté [illetőleg az író vallásos világnézetét állítjuk össze, a másikban katechetikai módszerét. I. A káté alapgondolatát a következő, már említett gondolat képezi: az embernek ismernie kell a maga bűnös állapotát, s meg kell gondolnia evvel szemben Isten nagy kegyelmét, mely ebből megmenti. Bűnös voltunkat a törvényből ismerhetjük meg. A tízparancsolatot ugyan a zsidóknak adta Isten, de nekünk megmagyarázta és új világításba helyezte Jézus. Ezek a törvények mind tiltanak valamit, de Isten semmit sem tilt, hogy egyben ne is parancsolna, ős ez a parancsolat a legnagyobb, mert embertársaink iránt szeretetre, Isten iránt hálára ösztönöz, mely hála a neki való engedelmességben, parancsolatai megtartásában lesz keresztyén életté. A keresztyén élet pedig Istennel való belső egység, az ő megváltó szeretetének érzése, mely jutalom, ellenkezője büntetés alakjában ér bennünket. Kétségtelenül látszik első tekintetre, hogy itt egyrészt egy igen magas keresztyén, másrészt egy igen alacsony zsidófelfogás jelentkezik. Az egész törvénymagyarázaton végigvonúl a szeretet elve, képezvén motívumát és ösztönzőjét a törvény megtartásának, de amellett a jutalom és büntetés zsidó és katholikus felfogása rontja ennek hatását. Igaz, hogy a jutalmak sorában az Istennel való egyesülés, az örök üdvösség a végső és legnagyobb, mindemellett ez a tényen magán aligha változtat. Itt, a törvényről szóló első részben történik az első nyilatkozat a Mária-kultuszról, melynek tisztult fölfogása meglep bennünket, épígy a boszorkánypörök, jóslások ós babonák elleni erélyes harcmodora, melyeknek pedig őp a katholikus egyház mindig hűséges portálója