Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót nevelés történetéből
102 Irare Lajos. II. A hiszekegy tárgyalását is bevezetés előzi meg. Ez kifejti, hogy kétféle hit van : generális, mely hisz a teremtő, fentartó és kormányzó Istenben (általános vallási szféra). Ez a hit azonban nem menthet meg. Ezt csak a speciális (keresztyén) hit, a fides salvifica teheti, mely áll három pontból: 1. Isten Atya, Fiú, Szentlélek, ki adta a törvényt az örök kárhozat büntetése alatt; 2. ezt a törvényt nem vagyunk képesek megtartani, ós ezért kárhozat fiai volnánk, ha 3. Krisztus ki nem szabadított volna, ki elé ezért reménységgel mehetünk. A hitet fejtegető hiszekegy szól Istonről az Atyáról, Jézusról a Fiúról és a Szentlélekről. I. Artikalus. „Hiszek" ez annyi, mint bízom (traist). Megelőzi az ész belátását. „Istenben" és nemcsak Istent, mert ez generális hit. A pogány istenek, valamint olyan személyek, kiket az irás nevez isteneknek, nem istenek, csak az ő parancsainak végrehajtói. A mi Istenünk egy. „Atyja" Jézusnak, de a fiúvá fogadtatás nevén (adoptio) nekünk is, a természetes atya szeretetével, de sokkal nagyobb kegyelemmel és hatalommal gondoskodik rólunk, mint minden teremtményéről. Ezért bizunk benne. Isten hatalmas, előtte semmi sem lehetetlen (Krisztus csodás születése). Teremtette a világot semmiből, nemcsak egyszer, de teremti folyton gondviselő munkájával. Ezért mondja Jézus: Az én Atyám mindig munkálkodik." Az egész artikulus tartalma tehát ez: „Nemcsak hiszem, hogy van Isten, hanem hiszem azt is, hogy Isten előtt bűnös vagyok, de belé helyezem bizodalmamat, és üdvösségem reménységét, mert ő atyám, aki szeret, gondot visel, és kétség nélkül, bármilyen időben és sors között megóv; hiszem, hogy beteljesíti rajtam az ő kegyelmének igéretét, mert mindenható; azért teremtette az egész világot, és ezért lát el engem mindennel." Ez a tétel 1. megismertet Isten dicsőségével; 2. ösztönöz hálaadásra iránta; 3. tudtunkra adja, hogy a rossz és jó egyformán Isten kezéből jön, a mi javunkra, mert ezek csak nekünk tűnnek föl rosszaknak; 4. hogy a teremtményeket a mi szolgálatunkra rendelte Isten, de azért, hogy mindent, amivel bírunk, az ő dicsőségének nagyobbitására áldozzuk föl, mert övé a dicséret és hála egyedül. — II. Artikulus. „Christus" azt jelenti, hogy fölkenetett, Isten szolgálatára, szentlélekkel. Elsorolja Jézus dogmatikus jelzőit (egylónyegű az Atyával, stb.) Isten fia, de bennünket is Isten fiaivá tesz, mert szentlelke által betölt szeretettel, hogy megtartván Isten parancsolatait, lelkiismeretünkben érezzük magunkat Isten fiainak. — „Mi Urunk" nemcsak a teremtés, de a pokoltól való megváltás jogán is, s így hű követői kell, hogy legyünk. — A Jézus születése int Isten igéjének befogadására, a következő négy képben: Mária hallotta az ígéretet; beleegyezett; megfogant; szült.