Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei
92 Dr. Germanus Gyula. remetévé vált. Az arab írók keresztyénnek tartják Nu'mánt, habár erre nézve nincsen positiv adatunk. Ε fenti legenda is valószínűleg 'Adi bnu Zejd hirai keresztyén költő verse hatása alatt fejlődött, melyet prózai fordításban mutatok itten be. 1) Nézd és bámuld Khavarnak urát (Mert isteni vezérlet tiszta látást ád) Ki egykor végtelen birtok ura Végig nézte a széles Eufrát partját, És hirtelen szivét félelem hatotta át „Ó ember, kit halála vár, élvet találsz-e itt?" Uralkodtak, növekedtek, de dicsőségük légbe szállt Ott hevernek sírjaikban már sok éven át. És hervadt levelekhez hasonlóan Hajtja őket a szél vad forgatagban. A Lakhmida dinasztia általában nem volt mindig keresztyéni eszméktől áthatva. Harcaik a byzanciak hűbéresével a Gaszanidákkal és egynéhány királynak magán élete éppen az ellenkezőjét tanúsítja. Igy III. Munzir, kiről az arab írók azt állítják, hogy keresztyénné vált, uralkodása kezdetén a legkegyetlenebb módon bánt alattvalóival. A Kitábu Ί Agániban találjuk a következő elbeszélést, mely jellemző a hírai udvar életére és alattvalói lassú, független keresztény fejlődésére nézve. III. Munzirnak két ivótársa volt, kiket egy összeszólalkodás miatt elevenen eltemettetett. Másnap reggel ittaságából magához térve, elfeledkezve a mult éj eseményeiről,magához hivatta ivótársait. Midőn tudomására hozták, hogy azok sírjukban meghaltak, annyira elszomorodott és annyira bántotta lelkiismeretét tette, hogy két obeliszket emelt sírjuk fölé, melyeket algarriján „vérrel mocskolt"-nak nevezett. Évente kétszer kereste fel e obeliszkeket; a két nap egyikét „jó nap"-nak, a másikat „rossz" napnak nevezte. A jó napon 100 fekete tevét adott annak, akivel legelőször találkozott, mig a rossz nap első találkozóját egy macskafejjel ajándékozta meg és azután az obeliszk mellett feláldozta és vérét az obeliszkre frecsentette. Ε kegyetlenségnek esett áldozatul a keresztyén költő 'Abidubnu Uabrasz is. Ε szokásnak Munzir addig hódolt, mig egy Taj törzsbeli keresztyén nem esett áldozatává. Hanzala, így hívták a szerencsétlen áldozatot egy évi haladékot kért Munzirtól, hogy ezalatt ügyeit rendezhesse és egy év után visszatérjen ') Szerző költői ügyesség híján nem nyújthat műforditást. Az arab irodalom remekeinek költői műfordítása magyar nyelvre igen hálás feladat lenne. Eddig, sajnos, egyik verselőnk sem vállalkozott arra, hogy e szép feladatot megoldja és a magyar közönséggel megismertesse a gazdag arab irodalmat.
