Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei

Az arab keresztyénség emlékei. 93 halálára. Kezeséül Saríku'bnu 'Amr vállalkozott. Az év utolsó napja következett már és Sárik elkészült halálára, a sirató asszonyok körülállták és énekükbe fogtak, midőn a távolból egy lovast pillantottak meg, halotti ruhában egy sirató asszonytól követve. Hanzala volt. Munzirt meghatotta e becsületesség és kérdezte okát. Hanzala a keresztyónséget és tanítását vallotta e szavatartásának okául s Munzir felkiáltott: „Valóban dicső vallás az, amely ilyenre tanítja híveit," felvette a keresztyénséget és megszüntette kegyetlen áldozását.

1) Munzir áttérésére nézve sincs positiv adatunk. A kitábu 'lagánit (Énekek könyve) az abbaszida kalifátus idejében állította össze Abu' lfarads al-Iszfahani, (megh. 967) és a Mohamed előtti kor szellemét gyakran az abaszida koréval helyettesitette. A Kitábu' lagáni magában foglalja az arab vándor és letelepedet költőknek műveit, apró elbeszéléseket, románcokat, és mondásokat. Főforrásunk a régi arab irodalom és társadalmi életre nézve. Utódja Amru' bun Hind volt. Amrt mint „Hind fia" emiitik a költők és kortársai. Ez a Hind, Kinda törzsbeli hercegnő volt, kit Munzir egyik rabló hadjárata alkalmával fogott el fia számára. Hind a keresztyén vallást vette fel ós Hírában zárdát építtetett.

2) Alatta Hira irodalmi központtá vált. Tarafa, 'Amru 'bnu Kulthúm ós Hárithu 'bnu Hilliza költők Hírában jártak s Hira kulturája inspirálta költeményeik legszebbjeit. 'Amr után a hírai dinasztia legkiválóbb és legismertebb uralkodója III. Nu'mán volt. (508—602) Előkelő keresztyén családnál nevelkedett Hirában, és nevelkedése idejében jutott szoros kapcsolatba lAdi bnu Zejd keresztyén arab költővel, ki állítólag királyi családból nősült. Nem érdektelen számunkra e nősülés legendája, mert bepillantást enged a hírai keresztyénség életébe. Az elbeszélés maga a már emiitett Kitábu 'lagáni (Énekek Könyve)-ban fordul elő. (II. 22.) 'Adi férfias szépsége, műveltsége és vitézsége által megszerettette magát a perzsa udvarral és Anúsirván szaszanida király titkárául és arab irnokáúl szerződtette. Adi előtt sohasem használták az arab nyelvet hivatalos iratokban. Diplomáciai kiküldetésekben is volt része: Konstantinápolyba küldték a császár elé, ki kitüntetéssel fogadta. Hazamenet Syriában, Damaszkusban tartózkodott, hol először bocsátotta verseit a nyilvánosság elé. Atyja halála után vadász életet folytatott ós mint ilyen fordult meg Hírában is, hol Nu'mán fejedelem leányába szeretett. Ε lányt Hindnek hivták. Idejének legszebb asszonyai közé tartozott. Húsvéti hót csütör') Agani XIX. 87. *) Nöldeke: Gesch. d. Perser u. Arab. 172 1.