Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Törteli Lajostól: Prolegomena az ószövetségből származó s az új-szövetségben található idézetek viszonyához

6 Törteli Lajos. fel. Szerinte Pál sokkal többet vezet le az ószövetségi helyekből, mint amennyi történelmi értelmükben benn rejlik, irói ckaraktere a talmud dialektikai, innét az ő irásmagyarázatának s alkalmazásának Jézusétól annyira elütő sajátságos módja. Különben részben a héberből, (közelebbről nem vizsgálja) részben a Lxx-ból idéz emlékezetből. „Commentar z. Br. an die Hebräer Hamb. 1836." c. művében Tholuck ismét igen behatóan foglalkozik az idézetekkel s ezeknek alapos vizsgálata alapján — kapcsolatban előbbi művével — állapítja meg, hogy a Zsidókhoz irott levélnek Pál nem lehet a szerzője (51—57 1.) Ugyanezen alapon ugyanezt vitatja értékes munkájában Dr. Friedrich Bleek is. (Der Hebräerbrief. Elberfeld 1868). Alapvető munka a páli idézetek szövegkritikai vizsgálásánál Aem. Frid. Kautzsch: „De Veteris Testamenti locis a Paulo apostolo allegatis. Lipsiae 1869" c. dissertatiója. Tisztán csak szövegkritikai szempontból foglalkozik a kérdéssel s egyetlen célja az eredeti szöveg reconstructiója. Első sorban tárgyalja azokat az idézeteket, melyek úgy a héber mint a Lxx görög szövegének teljesen megfelelnek (I—XXIV.), másodsorban azokat, melyek a Lxx-nak felelnek meg, harmadsorban, amelyek a Lxx-tól csak kevéssé térnek el, negyedsorban, amelyek a héber szöveget követik s végül amelyek mindkét szövegből eltérnek. Az idézetek közül 34 egyezik a Lxx-val, 36 kevéssé tér el tőle, erős az eltérés 10 esetben, „at ita ut verborum versionis cognitio negari non possit", még erősebb az eltérés 2 esetben. A héber szöveget követi két hely, mindkettő Jobból, valószínű, hogy Pál ennek fordítását nem ismerte. Máté ev. idézeteit ismerteti Rudolph Anger. (Ratio qua loci Veteris Testamenti in ev. Matthaei laudantur. Lipsiae 1861). Máté idézeteinek helyes szövegét igyekszik megállapítani. Az eddig felhalmozódott anyagot kritikai alapon feldolgozta Dávid M. C. Turpie (The Old Testament in theNew. London 1868). Említésre méltó a francia Henri Μ ο η η e t „Les citations de 1' ancien testament dans les epitres de Saint Paul. Laus. 1874" c. dissertatiója. Szerinte is Pál a Lxx-t követi; alaptétele, hogy az apostol sokszor analógiát talál saját gondolata és valamely ószövetségi hely között s már, ez elegendő ok számára az idézésre, továbbá, hogy Pál az Ószövetségben egy anticipált evangéliumot lát. Ügyes és fordulatos munka az evangéliumi idézetek általános ismertetése terén Erich Haupté (Die altest. Citate in den vier Evangelien. Colberg 1871.). Az egész anyagot öleli fel Eduard Böhl nagyszabású munkája (Die alttest. Citate im Neuen Testament Wien 1878), mely folytatása az öt évvel korábban megjelent „Forschungen nach einer Volksbibel zur Zeit Jesu und deren Zusammenhang mit der Septuaginta Übersetzung 1873" c. művének.