Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei
84 Dr. Germanus Gyula. Az abessiniai befolyás Dél-Arábiában vállvetve erősbödött a byzanciabéval és a VI. század elején az abessiniai telepek annyira megerősödtek és kifejlődtek, hogy a negus helytartókat küldhetett kormányzatukra. Szemben a benszülött arabokkal egy behatoló, erős versenyképes nemzet volt keletkező félben, melynek befolyása napról-napra hódított tért az arabok között is. A vallás jegyében történtek akkor gazdasági ós társadalmi átalakulások s mivel a közös vallás egyesitette a közös érdektársakat és helyezte azokat szembe az ellentétes érdekű más vallásuakkal, a vallásháború jellegét viselik ama harcok, amelyek a VI. sz. elején Arábiában lejátszódtak. Emiitettük, hogy Aszád Kamii himjarita király (tubba) alatt a zsidó vallás volt általános istentiszteleti forma Dél-Arábiában. Követői alatt a zsidóság terjedt. Egész törzsek csatlakoztak hozzá, s a himjariták hatalma talán éppen e csatlakozó arab törzsek számától függött; a lassan terjedő, szorványos keresztyénsógnek az abessiniai telepek adtak erélyt és támaszt a himjarita udvar ellen, evvel kellett tehát leszámolni. A legenda szerint Fajmijun (Phemion) honosította meg a keresztyénségetDéi-Arábiában. Ez a Fajmijun Szíriából jött mint térítő és békés úton működött az arabok között A nomádok és a letelepültek egyformán hallgatták tanítását. Más téritők is jártak közöttük, kiknek nevet nem tartotta fenn a legenda, de vándorköltők életében gyakran hallunk róluk. így Barrak ibn Buhan-vó\ azt találjuk Kalbi: Dsamharat enszabi' larab gyűjteményes művében, hogy tevéket legeltetett kiskorában és a tejet egy ráhib-hoz (keresztyén pap) vitte, a ki a legelőhely körül lakott és ettől tanulta meg az evángelium (indsil) olvasását és áttért az ő vallására. Szentéletű emberek, kik visszavonultak a harctól, a törzsi szervezettől és a meditálásnak éltek nem voltak ritkák Arábiában a VI. században. Működésük kiterjedt arra, hogy megtanították környezetük szelídebb férflait és nőit az olvasás és az evangeüumi eszmékre. Barrak kedvéért unokanővére, kit egy perzsa királyfi rabságba hurcolt és kit jámborságáért Lejla 'a/ a'/?/e-nek neveztek is áttért. 1) Ε módon terjedt a keresztyénség a benszülöttek között. Számuk tekintélyes lehetett. Egyes törzsekről mint pld. a Taj törzsről tudjuk, hogy keresztyének voltak. Papjaik és püspökeik is voltak, egyikük oly hires szónok is volt, hogy neve ós működésének híre mai napig fenmaradt. Ama nézeteltérések, melyek a keresztyén theologusokat Európában foglalkoztatták, halványan visszatükröződnek Arábiában; az iszlám támadásának és a későbbi mohamedán tudósok buzgalmának a zsenge arab keresztyénség nem állhatott ellen, s ma csak nyomok maradtak fenn ama vallási életről, mely a keresztyén arabokat egybefűzte a ') Cheikho: "Su'ara unnaszranije II. 148 lap.
