Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei

Az arab keresztyénség emlékei. 83 lelkes híve lett és abbahagyva Jathrib ostromát Dél-Arábiába vonult a két rabbi kíséretében és alattvalóit a zsidó vallás elfogadására szólította fel. Alattvalói nem egyeztek bele királyuk e parancsába és istenítéletet kérték. Volt ugyanis egy neme az istenitéletnek Dél-Arábiában: égő tűz, mely a bűnöst felemésztette. Az istenitélet a bálványok elégésével és a rabbik győzelmével végződött. így tartja a legenda. Bizonyos, hogy a zsidó vallás az V. sz. végén Kr. u. általánosan elterjedt Jemenben. A zsidó törzsek, kik állattenyésztéssel és kereskedelemmel is foglalkoztak, erkölcsi és társadalmi vezetői voltak a pogány, minden egységes morális és politikai erőt nélkülöző, egymással örökös harcban álló beduinoknak. A zsidó vallás mellett egy másik morális tényező is működött az arabok között. A keresztyén vallás volt a keletrómai birodalom hivatalos vallása, és a keresztyénség az az erő és kultura, mely keletet a műveltség ós civilizáció hónává tette, szemben a szaszanidák és az arabok polytheismusával. Arábia körül volt véve keresztyén államokkal, melyek alattvalói kereskedelmi összeköttetésben állottak Arábiával. Byzanci kereskedők telepedtek le az arabok között, Jemenben, Mekkában, Medinában.

1) A byzanci birodalomnak érdeke volt, hogy Arábia nyugati és déli partjait hatalmába kerítse és biztosítsa kereskedelmi útját India fele, egyrészt, másrészt Arábia termékeit értékesíthesse. A byzanci telepek megvédése politikai fontosságot nyert. A byzanci birodalom mellett az afrikai partig elterülő abessiniai birodalom, mely már korán felvette a keresztyénséget és szakadatlanul védnöke ós terjesztője volt a keresztyén vallásnak a inai napig, volt a másik fontos politikai tényező, mely Arábiába utat nyitott a keresztyénség eszméinek. Az V-ik Kr. utáni században Abessinia nagyhatalommá nőtt. Eredetileg arab bevándorlók voltak, kik Jemenből, Dól-Arábiából vándoroltak át a keskeny Báb el mandeb tengerszorosán át Afrikába. Anthropologiailag mindig meg voltak különböztethetők a négerektől, hagyományaik, legendáik pedig délarab származásra vallanak. Egyptommal ós a byzanci birodalommal folytattak kereskedelmet és a keresztyénség felvevése, byzanci papok, tudósok, iparosok ós kereskedők letelepedése határozottan kifejlesztette szellemi, erkölcsi képességüket ós megszilárdította politikai hatalmukat.

2) Hajóik Ceylon szigetig bejárták a tengereket és fejedelmüknek a negusnak (arab. nadsasi) hót birodalom engedelmeskedett. *) Azraki-nak Mekka történetéről irt könyvében p. 446 Azraki A. D. 859 körül halt meg. Művét arabul Wüstenfeld adta ki Leipzig 1858. 2) Procopius: Persic. lib. I. cap. 19. 20. Az abessiniai kereskedelmet illet. 1. Cosmas Indicopleustes (Topog. Christian lib. II. 132. üb. XI. 338). 6*