Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei

Az arab keresztyénség emlékei. Arábia, a föld egyik legismeretlenebb része. A partvidékeket a félsziget belsejétől magas ós hirtelen emelkedő sziklás hegyek választják el, melyek zordságukkal a megélhetést, letelepülést és civilizált községek fejlődését megakadályozzák. A félsziget maga emelkedett fensík, mely helyenkint 2000 méternél magasabb a tenger színénél és hol hullámos homoksivatagokat, hol sziklás szakadékokat képez. A klima teljesen megfelel a föld alakulásának, amennyiben a temperatura metsző hideg és tikkasztó meleg között váltakozik. Hosszú szárazságot, esőzés, fulasztő szélcsendet, vad viharok követnek. Arábiát földrajzi természete predesztinálta arra, hogy mindig a romantika, a váratlan események, a hosszú tespedés és világraszóló tettek színhelyévé váljék. Törzsekre oszlott vándor arabok lakták ősidőktől fogva, kik az időjárás és a terepviszonyoknak engedve változtatták lakhelyüket. A teve, a pusztai élet legkiválóbb képviselője volt megélhetésének kútfeje. Tevehúsból táplálkozott, teveszőrből készült ruhája, sátra, kötele, teve képezte gazdagságát, a teve volt közlekedési eszköze és isteneinek felajánlott áldozata, és a teve szolgált példaképül az emberi jó és rossz tulajdonságok megkülönböztetésére. A törzsi élet, törzsi harcaival, a fejletlen társadalmi élet, pusztai jogszokásaival, a vérbosszú, a vendégszeretet, a védelem és az ellenségek gyűlölete volt az éltető eleme, társadalmi rendszere és ethikája e beduinoknak, mely mélyen gyökerezett Arábia földjében. A vándor és rabló proletár arabsággal szemben korán fejlődött ki egy másik osztálya az araboknak. Dél-Arábia illatszerei, kertjei, datolyái és enyhébb éghajlata kedvezőbb feltételeket adott az embernek arra, hogy megszeresse azt a helyet mely táplálja, ós ezért Dél-Arábiában találjuk a legrégibb városokat, melyek később birodalmakká fejlődtek. Dél-Arábia partjai voltak a nyugatra vergáló indiai exportkereskedelem gócpontjai századokkal Krisztus születése előtt

1) ') Az asszír ékiratok Sargon király korából (715 Kr. e.) említést tesznek Dél-arab városokról és produktumaikról, arany, fűszer, rabszolgák, lovak és tevékről. Theol. Szaklap. IX. évf. 6