Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Könyvismertetés - Sebestyén Jenőtől: Visscher Hugó Prof. dr. Geen Theodicee

78 Könyvismertetés. nem kell tökéletesnek lenni még ha Teremtője végtelen bölcs és hatalmas is. Mert Isten teremthetett volna jobb világot is, de nem volt rá szüksége s így nem tette. Ennek a régi szabású theodiceának legelső hibája dr. Visscher szerint az erős anthropomorphismus, mely különben a rationalizmus sajátja is. Ebben a theodiceában nem kisebb dolog mint az, hogy Isten az emberi értelem ítélőszéke elé állíttatik. Ami értékelésünk alapján mondunk ítéletet az ő kezének munkáiról. Azzal nem számolunk, hogy Teremtő és teremtmény között mily óriási különbség van, s hogy az egész értékelésünket semmivé teheti. Dr. Beyseus szerint egy másik jobb, értékesebb világ teremtése is lehetséges volt. Dr. Visscher rámutat arra, hogy ez tehetetlen spekuláció, mert az isteni világtervben az összes lehetséges világok között csakis ennek a megvalósultnak eszméjével lehetett csak összekötve öröktől fogva a valóságos realizálás terve, mert hisz másként meg sem valósulhatott volna. A relativ emberi gondolkodást nem lehet Istenre átvinni, következőleg véges emberi ésszel nem is lehet ítéletet sem mondani az Isten végtelen dolgairól sem a világ egyetemességéről. Mert a világ a maga egészében csak oly értelem vizsgálódásának lehet a tárgya, mely maga nem mozzanat a világnak, hanem rajta kivűl áll. Csakis Isten számára lehet tehát a világ vizsgálódás tárgya. Mily álláspontot foglalhatunk hát el azokkal a kérdésekkel szemben, melyeket a theodicea hiába akart megoldani ? El kell ismernünk, hogy azokat mi sem tudjuk megoldani, mert mindezekre képtelenek vagyunk. Isten világkormányzásának kritikájára tehát nem vállalkozhatunk. S így thodiceai kérdések se léteznek a számunkra. Maga a szentírás sem ad theodiceát, mert ez az emberi megismerés korlátai fölé akar bennünket emelni, odáig pedig sohasem juthatunk. Enélkül pedig Isten világkormányzásának csodálatos munkáit meg nem ismerhetjük, tehát nincs jogunk annak bírálásába sem bocsátkonzunk. A református theologiának, melyben az Isten feltétlen szuverenitása a középponti gondolat, nincs szüksége theodiceára. Mert a teremtett világ életét a maga egyetemes összefüggésében csak Isten látja teljesen. Mi nem tehetünk hát mást, mint elismerjük, hogy rósz szerint vagyon lennünk az ismeret s így Istent felelősségre soha nem vonhatjuk. Jóbnak sincs szüksége theodiceára. Ezek röviden a főbb gondolatok, melyeket Dr. Visscher gazdag polemikus készséggel, érdekesen csoportosítva Dr. Beyseus ósdi theodiceája ellen fordított. Mindenesetre nehezebb ily álláspontra eljutni, de keresztyénhez méltóbb s theologusra nézve az érvek súlyának hatása alatt kényszerítő. Dr. Visscher kiváló szolgálatot tett ezzel a kis művével is a ref. theologiai irodalomnak. Mi pedig irigykedve nézzük, hogy a telivér theol. problémák mily élénk polémiára adnak alkalmat a hollandi tudományos theologiai életben. Budapest. Sebestyén J.