Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ravasz László dr.-tól: A középkori igehirdetés

A középkori igehirdetés. 279 vészi célokat szolgál és a kor a művészi cél szolgálatát csak a komédiázásban látta ; mindegy, de ez a szomorú tény, hogy ez az irány csodált, követett és megkövetelt irány volt, mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az igehirdetés csődje egyszersmint a kor vallásosságának: a katholicismusnak is csődje volt. Barletta, ki oly hírnévnek örvendett, hogy róla kelt a hires szálló ige: qui nescit barlettare, nescit praedicare, egyik pünkösdi beszédjében azt adja elő, hogy milyen a rossz pap, aki nem szivből mondja a miatyánkot: Miatyánk ki vagy a mennyekben — fogd be kocsis a lovat, menjünk a tanyára — szenteltessék meg a te neved — Kati tedd főni a hust — bocsásd meg a mi bűneinket — dugd el a macska elől a kolbászt stb. 1) Az Írással bizonyítja be, hogy a tánc az ördög mivé, igy: a tánc körben mozgó, az ördög utja is körben jár, mert maga mondja a Sátán: körüljártam a földön. (Jób. I. 7)') Maillard a francia király udvari papja, tehát az ízlés törvényadója, a chronic scandaleuse-ök mintájára tárgyalja a sexualis élet bűneit ós hogy szemléltesse azt, amire fátyolt kellene dobnia, történetkéket mond el, melyek csattanósan mutatják be ennek a bűnnek egész árnyalatgazdagságát, ο volt az, aki különösen előkelőnek tartotta a beszéd közben való köhécselést ós nyomtatásban megjelent prédikációiban is, „hm, hm" jellel jegyezte meg, ahol ez a köhócselós különös bájt kölcsönöz. Menőt egész novellát mond el, melyben ér­zéki színekkel festi, hogy a parázna nő miként bukott el és miként tériti meg őt, ki szégyenletében poklos Simon házánál az asztal alá bújt, Jézus, aki „est ,pulchrior omnibus, [quos unquam vidistis, tarn gratiosus, tam honestus; il a si beau maintien, il sait si bien son éntretien, vous ne vítes jamais de pareil, credo firmiter, quod si videretis eum, essetis amo­rosae de eo, est in flore iuventutis suae (a parázna nőtest­vére, Márta mondja ezt). Szerinte azért tiltotta el Jézus Péter­től a kardot, mert nem tudott bánni vele : ugyanis Malchusnak a feje helyett a fülét vágta le. Tehát ép úgy nem volt ildo­mos karddal járnia, mint könyvet cipelni magával annak, aki nem tud olvasni; külömben is Péter akkor már pápa volt. A menyországot spanyol korcsmához hasonlítja, ahol előbb fizet az ember azután eszik ; Lázár is hosszú, keserves szenvedéssel fizette meg a paradicsomi lakoma árát; a pokol azonban olyan, mint a francia korcsma: elébb mulat, dorbézol az ember s azután — fizet. 3) A húsvéti üdvtörtént igehirdetői feldolgozása a körül forgott, hogy az ostoba ördög, ki azt hitte, hogy Jézus ha­') Lentz i. m. I. p. 389. 2) Rothe i. m. 29U. 3) Lentz i. m. I. p. 394 sk.

Next

/
Thumbnails
Contents