Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ravasz László dr.-tól: A középkori igehirdetés

A középkori igehirdetés. 279 vészi célokat szolgál és a kor a művészi cél szolgálatát csak a komédiázásban látta ; mindegy, de ez a szomorú tény, hogy ez az irány csodált, követett és megkövetelt irány volt, mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az igehirdetés csődje egyszersmint a kor vallásosságának: a katholicismusnak is csődje volt. Barletta, ki oly hírnévnek örvendett, hogy róla kelt a hires szálló ige: qui nescit barlettare, nescit praedicare, egyik pünkösdi beszédjében azt adja elő, hogy milyen a rossz pap, aki nem szivből mondja a miatyánkot: Miatyánk ki vagy a mennyekben — fogd be kocsis a lovat, menjünk a tanyára — szenteltessék meg a te neved — Kati tedd főni a hust — bocsásd meg a mi bűneinket — dugd el a macska elől a kolbászt stb.

1) Az Írással bizonyítja be, hogy a tánc az ördög mivé, igy: a tánc körben mozgó, az ördög utja is körben jár, mert maga mondja a Sátán: körüljártam a földön. (Jób. I. 7)') Maillard a francia király udvari papja, tehát az ízlés törvényadója, a chronic scandaleuse-ök mintájára tárgyalja a sexualis élet bűneit ós hogy szemléltesse azt, amire fátyolt kellene dobnia, történetkéket mond el, melyek csattanósan mutatják be ennek a bűnnek egész árnyalatgazdagságát, ο volt az, aki különösen előkelőnek tartotta a beszéd közben való köhécselést ós nyomtatásban megjelent prédikációiban is, „hm, hm" jellel jegyezte meg, ahol ez a köhócselós különös bájt kölcsönöz. Menőt egész novellát mond el, melyben érzéki színekkel festi, hogy a parázna nő miként bukott el és miként tériti meg őt, ki szégyenletében poklos Simon házánál az asztal alá bújt, Jézus, aki „est ,pulchrior omnibus, [quos unquam vidistis, tarn gratiosus, tam honestus; il a si beau maintien, il sait si bien son éntretien, vous ne vítes jamais de pareil, credo firmiter, quod si videretis eum, essetis amorosae de eo, est in flore iuventutis suae (a parázna nőtestvére, Márta mondja ezt). Szerinte azért tiltotta el Jézus Pétertől a kardot, mert nem tudott bánni vele : ugyanis Malchusnak a feje helyett a fülét vágta le. Tehát ép úgy nem volt ildomos karddal járnia, mint könyvet cipelni magával annak, aki nem tud olvasni; külömben is Péter akkor már pápa volt. A menyországot spanyol korcsmához hasonlítja, ahol előbb fizet az ember azután eszik ; Lázár is hosszú, keserves szenvedéssel fizette meg a paradicsomi lakoma árát; a pokol azonban olyan, mint a francia korcsma: elébb mulat, dorbézol az ember s azután — fizet.

3) A húsvéti üdvtörtént igehirdetői feldolgozása a körül forgott, hogy az ostoba ördög, ki azt hitte, hogy Jézus ha') Lentz i. m. I. p. 389. 2) Rothe i. m. 29U. 3) Lentz i. m. I. p. 394 sk.