Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Kiss Samutól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és a keresztyénség. 249 II. Amint a keresztyénség a judaizmus talajából nőtt ki s részben tovább fejlesztése annak, részben pedig ellenhatás vele szemben; úgy a buddhizmus a brahmanisztikus filozófia emlőjén táplálkozott s mig egyfelől annak reformációjaként tűnik fel, másfelől annak legszélsőbb kinövése, eszményi túlzása gyanánt tekinthető. Kifejlődésük kortörtónetileg nagyon hasonló. Amennyiben mindkettőnek hátterét az a végtelenül komor és pesszimisztikus világnézet képezi, amely a világon levő rossznak problémáját megfejteni nem tudván, siralomvölgynek nézte a földet s váltság után áhítozott. Ε tekintetben a zsidó nép felfogása alig külömbözött valamiben akár az indú, akár a görög nép felfogásától. Kiváltképen pedig a Jézus előtti ós korabeli zsidóságnak valláserkölcsi élete hasonlított sokban a brahman erkölcsiségnek nyilvánulásaihoz. A vallásos ceremóniák, a külsőségek úgy a mozaizmusban, mint a brahmanizmusban mind nagyobb tért hódítottak s a mindennapi munkásságnak és életnek legapróbb részleteire is kiterjedő szabályaikkal és törvényeikkel a zsidó nép szellemi és testi életét ópúgy bilincsekbe verték, mint az indukét. Különösen hasonlítanak abban, hogy mindkettőnél a vallásosságnak lényege mondhatni a külső tisztaságnak egyoldalú és merev túlhajtásában merül ki. Ismeretesek a mózesi törvények utasításai, melyek szigorúan előírják, hogy miként ós hányszor mosakodjék, mit egyék, mikor és hányszor böjtöljön, házát hogyan rendezze be, haját miként viselje a zsidó és efélék. Hasonló pontossággal és aprólékossággal tárgyalja Mann törvénykönyve a külső tisztulási és vezeklési gyakorlatokat s hosszadalmas részletességgel úgyszólván egyenként felsorolja a tisztátalanító dolgokat. Ilyen volt pl. egy holttestnek az érintése; oly helyre lépés, ahol emberek, állatok maradványai — csont, haj, köröm stb. — voltak; nem egészen tiszta, habár tisztának tartott edények és evőeszközök használata ; oly ember lehollete, aki pálinkát ivott, vagy hagymát evett stb. Kétségtelen, hogy ezen és ilynemű tisztasági szabályok között úgy a zsidóknál, mint a brahmánoknál igen sok célszerű és megszívlelni való dolgot találunk; de szigorú merevségükkel és üres formaságba átmenő mivoltukkal egészben véve a valláserkölcsi életnek inkább hátrányára voltak s a szellemi és lelki szabadságnak lenyügözósére szolgáltak. Valóságos lelki szolgaságot, szellemi rabságot szültek. Az ettől való szabadulásnak vágya époly nagy volt az egyik, mint a másik nép jobbjai között. Nagyrészt ebben a vágyakozásban gyökerezik úgy Buddha, mint Jézus fellépésének és működésének az óriási sikere. Parallel tehát mindkettőjüknél az objektum, amelyre építettek, s parallel a szubjektum is, amely föllépésüket elő-