Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Kiss Samutól: A buddhizmus és a keresztyénség

246 Kiss Samu. ismerte a tények előállásának, elmúlásának, a szenvedés, halál és újból való születésnek az okát; de egyszersmind az eszközt is, mellyel minden szenvedésnek véget lehet vetni s el lehet érni a megszabadulást, a Nirvánát. — Ott a fügefa, az u. n. bóddhi-fa (tudásfája) alatt alkotta meg Gótamo a maga rendszerét. Azután e szavakkal: „Nyíljék meg hát az üdv kapuja mindeneknek ; akinek füle van, hallja a tudományt és éljen a szerint," — felállott, elhagyta remetei magányát s útját Benaresz felé vette. Tanainak alapvonásait magában foglaló első prédikációjára, melyet „az erkölcsi világrend kijelentésének," vagy „az örök igazság országa megalapításának" neveznek, mindjárt megnyerte azon öt tanítványt, kik később is hozzá legközelebb állottak s követőinek legszűkebb és legmeghittebb körét alkották. Épúgy, mint Jézusnak a tizenkettő. Ε tanítványai közül Anandót gyermeki kedélyéért, szeretetteljes szívéért és hozzá való ragaszkodásáért mindnyájuk között legjobban szerette. Akárcsak Jánost Jézus. Távolibb tanítványainak a száma rendkívül gyorsan növekedett: rövid idő múlva már hatvanra rúgott. Krisztusnak hetven ilyen tágabb értelemben vett tanítványa volt. De a világiak közül is sokat megnyert Buddha az ő tanainak. Prédikálása első sorban a nép alsóbb, elnyomott osztályainál, de az előkelők között is hihetetlen tetszésre talált. Csak hazájában Kapillawatuban nem fogadták szívesen: rokonai szégyelték magukat miatta, atyja pedig szemrehányással illette. Így járt Krisztus is szülőföldjén; mint Máténál olvassuk: kigúnyolták, megbotránkoztak benne. Hiába csak igaz, hogy „nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában". . . Öt hónap multán, midőn tanítványait kellőkép kioktatta a szabaddá tevő tudományra, kibocsátotta őket ezekkel a szavakkal: „Menjetek ki a világba, testvéreim ; járjatok szót ós prédikáljátok a tudományt minden ólővalóság üdvére és megmentésére'

1. Hat századdal később a keresztyén vallás alapítója is hasonlóképen ós lényegileg hasonló megbízással bocsátotta ki az övéit országának tovább építésére: „Menjetek el mind e szóles világra s tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében." A tanítványok a Mester parancsát meg is fogadták ; s őt magát mindhalálig a legnagyobb tiszteletben részesítették. Egy akadt csak közöttük, valami Dewadátto nevű, aki a dics vágy tói elvakítva, hogy a testvéri szövetség vezetését magához ragadja, Gótamo ellen támadt, sőt életére tört. Ugyanígy tört anyagiasságában Júdás is Mesterének az életére. Azonban Dewadátto ármánykodása hajótörést szenvedett; mig Júdás árulása Jézust a keresztfára juttatta. Mindamellett Buddha sem természetes halállal mult ki. Utolsó napjait és halálát a szent könyvek következőleg