Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Kiss Samutól: A buddhizmus és a keresztyénség
242 Kiss Samu. élő emberiség 31-2 százalékát, tehát a föld lakosságának körülbelül egyharmad részét teszik ki. Lélekszámuk közel 500 millió. Mig az összes keresztyéneké alig haladja meg a 450 milliót. Látni való, hegy elterjedésénél és híveinek lélekszámánál fogva a keresztyén vallásnak kétségkívül számottevő riválisa. Még inkább elmondhatjuk ezt róla, ha tanainak nemességét, erkölcsi tisztaságát, fenkölt egyszerűségét és puritán józanságát tekintetbe vesszük. Sok helyen mintha csak Krisztust magát hallanók, mintha csak az evangéliomokat olvasnók. Úgy hogy a felületesen vizsgálódó és a keresztyén vallás eredetét racionálista módon értelmező bizony igen könnyen juthat arra az eredményre, amire Schopenhauer, Edvin Arnold, Haeckel, Seydel Rudolf, Bunsen Ernő, Lillie Arthur és mások is jutottak, hogy t. i. ami Jézus tudományában becses, tulajdonkép Buddhától ered, kinek tanrendszerével vagy maga Jézus, vagy az ő tanítványai valami módon megismerkedvén, azt nyugaton is hirdetni kezdték s mint valami újat a modern civilizáció s keresztyén világnézet alapjává tették. Annyi elvitázhatatlan, hogy a buddhismus és a keresztyénség, valamint a Buddha-legenda ós Jézus élettörténete között igen sok a rokonvonás, a tartalmi megegyezés. De hogy mindezek dacára is van-e közöttük lényegbeli, szervi összefüggés, nevezetesen, hogy Jézus Buddhának a kópiája, evangólioma pedig a dhammának a hajtása-e?, legkönnyebben eldönthető a két rendszer párhuzamos ismertetése alapján. Amint a keresztyén vallás hittóteleit, alapigazságait a „hiszekegy" Szentháromsága, úgy Buddha tanainak összeségót és karekterisztikonját is egy hármas formula foglalja magában. S amint a keresztyénné levésnek a Szentháromság hivése az alapföltétele, úgy a buddhistává léteinek is ama hármas belépési formula a sinequanonja. Ez a belépési formula így hangzik: 1. „Menekülök Buddhához; 2. menekülök a dhammóhoz ; 3. menekülök a sánghóhoz." Ez a misztikus háromság az a buddhistának, ami a keresztyénnek az Atya-Fiú-Szentlélek. Ez képezi a jelen tanulmányunk főforrásául használt Subhadra Bhikschu buddhista kátéjának felosztását és tárgyalási sorrendjét is. 1) Ez lesz azért vezérelvünk alábbi fejtegetéseink során. 1. A buddhizmus megalapítója Gótamo Buddha. Ez a szó „Buddha" voltaképen nem tulajdonnév, hanem a káté szerint egy sajátlagosan belső vagy szellemi állapotnak a kifejezése s jelenti: felébredett, megvilágosodott. Amint a keresztyén vallás alapítójának általánosan használt neve, a „Krisztus" ') Subhadra Bhikschu: Buddhista katekizmus. Bevezetés a Gótamo Buddha tanába. Németből fordította: Erőss Lajos.
