Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Kiss Samutól: A buddhizmus és a keresztyénség

t A buddhizmus és a keresztyénség. „Nem kételkedem kimondani — irja St. Hilaire — hogy a Krisztuson kivül a vallásalapítók között egy sincs, aki rokonszenvünkre és szeretetünkre annyira méltó volna, mint Buddha." Erőss Lajos, a tiszai ref. kerületnek nagynevű néhai püspöke apologétikájában pedig azt mondja a buddhizmusról: „Olyan igazságokkal és aranyszabályokkal teljes ez a vallás, melyek méltó helyet foglalhatnak el a legfelségesebb evangéliumi tanok mellett s joggal vindikálhatják a maguk számára az emberiség teljes elismerését és tiszteletét." Éppen azért szerinte: „Ha egyáltalán van a világon vallás, mely a keresztyónségnek a jövőben móg sok gondot okozhat, úgy a buddhizmusra nem minden aggadalom nélkül gondolhatunk." S erre a féltő aggodalomra meg is van a külső ok. Hiszen ujabban már Európában is, különösen pedig Angliában és Németországban, úgy szintén az Egyesült Államokban számos, részint nyilt, részint titkos híve van ennek a vallásbölcsészeti rendszernek. Csak 1882-ben jelent meg a német könyvpiacon Seydel Rudolf híres műve a buddhizmusról, mely oly mértékben irányozta a figyelmet keletnek e na^y jelentőségű vallási mozgalmára, hogy 10—15 év alatt egész Buddha-irodalom állott elő. „Die Buddhistische Welt" címmel külön folyóirata is van már a buddhizmusnak. Az érdeklődós főleg az utóbbi időben oly arányokat öltött, hogy a németek zseniális császára, II. Vilmos, jónak látta egy allegorikus festményben az európai keresztyénséget a fenyegető buddhizmus ellen közös védekezésre szólítani fel. Már ezért is idő- és alkalomszerű kérdés a buddhizmussal közelebbről foglalkozni. A keresztyénség mellett határozottan a buddhizmus az, mely a világvallás elnevezésre leginkább igényt tarthat. Egyrészt elterjedése körénél, másrészt követőinek lélekszámánál fogva. Földrajzilag a buddhizmus el van terjedve Ázsiának körülbelül egy harmad részében; és pedig Japán, Korea, Kina, Tibet, Hátsó-India területén; ezenkívül Formosa ós Ceylon szigetén, a Filippinákon; továbbá az Ural folyó partjain lakó kirgizek ós kalmükök között, nemkülömben elszórtan Elő-Indiának egyes részeiben. Sőt napjainkban már Európában is mind nagyobb számmal akadnak képviselői és apostolai. Követői egyes vallásbölcsészek szerint a világon Theol. Szaklap IX. évf. 17