Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Könyvismertetés - Szlávik Mátyástól: Baltzer 0., Weltanschauungsfragen

240 Könyvismertetés. 240 Dubois Reymond-féle Ignoramus. A lelkiismeret pedig az erkölcsi világrend fenségére utal, a melynek nélkülözhetlen feltétele a tudattal és akarattal biró személyiség. Az ideálok világa a valóságok világa, mi mellett a Goethe-féle „2 lélek" s a szégyenérzet is bizonyít az emberben. Minden egészséges világfelfogás a vallásos hitre sőt végső elemzésében a személyes Istenre utal. Csak a vallásos, istenhívő embernek van egységes világnézete. Ő kölcsönöz célokat a világnak és ád értelmet az életnek. Az utolsó előadás „a személyiségről és világnézetéről" szól. Találóan indul ki Goethe ismeretes mondásából: „Höchstes Glück der Erdenkinder sei nur die Persönlichkeit," mert ebben rejlik az élet mélyebb értelme és értéke. A személyiséget jól kell megkülönböztetnünk a természeti egyéniségtől. Személyiségünkért dolgoznunk és küzdenünk kell az élet iskolájában. Minden kulturális haladás és fejlődés az erős személyiségek: a Carlyle-féle „hősök" műve, a melyek kialakulására befoly az egyház, az iskola és a társadalom. Legjobb nevelője a személyes vallásosság, legnagyobb ellensége az u. n. korrektség, mely konventionális hazugsággá változtatta át a modern kulturát. Személyiséget csak személyiség nevelhet, a melynek éltető eleme az egyoldalú intellectuális kultúrával szemben az erős vallásos és hazafias (szerző szerint német) érzület. Az erős személyiség kifejlődésének igen nagy akadálya a szomorúság, a félelem és a gond, vagyis a Spinoza-féle szenvedőleges afektusok egész sorozata. Életünk személyes jellegében rejlik annak örökkévalósága s ezzel az élet valódi értéke és értelme. Valódi élet nincs bátorság, nincs akaraterő nélkül, — épazért erős karu és akaratú személyiségekre van szüksége a mi korunknak. Erre legalkalmasabb világ- és életfelfogás a minden izében evolucionista keresztyénség most és mindenkoron. Az istenfiuság által munkált istenországában van a személyes erkölcsi tökéletesedésnek végcélja megadva. A pesszimismus keresztyénellenes dolog. Erő és bátorság kell az élet küzdelmeihez s mélységes hit a világ és az emberiség haladásában és fejlődésében. íme ilyen mélységes gondolatokat fejteget a szerző a maga művében, a melyeknek erős meggyőződésteljes hangja valóban imponálólag hat a művelt olvasóra. Sz. M.