Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta

A sl<ót vallásos nevelés története a reformáció óta. 209 (Egy ilyet Mauchline-ban 1681-ben nyelve és arcai kiégetésével s a megyéből való kitiltással büntetnek). Az Erskineféle szakadás alatt a szakadárok avval vádalják az egyházat, hogy kedveznek a boszorkányoknak. (Judicial-Testimony). Erre körülbelől az a konkrét eset adhatott okot, hogy mikor egy ember bepanaszol egy leányt, ki szerinte „késő éjjel az ördöggel találkozott" erős dorgálásban részesül s komolyan megintik, hogy ne hazudozzék (fabricating of lies). A szülők átkozása nagy büntetésben részesült. „Minden 16 éven felüli, ha átkozza szüleit, halálra vitessék irgalom nélkül" (1661). Heresist alig találunk, olyat, mely az egyháztól való elválásra vezetne tanbeli különbségek miatt, alig egyet. Az egyház maga azonban nemcsak megítélte és megvizsgálta a bűneseteket, de büntetéseket is hozott és hajtott végre. A bíráskodás csaknem teljesen az egyház kezében van, kivéve pl. halálbüntetést, melyet a polgári hatóság mondott ki. Ennélfogva a büntetés nemei is inkább egyházi jellegűek. A zsinat — a régi erre vonatkozó törvényeket összefoglalva — 1707. XI. törv. cikkben szabályozza a bűnügyi eljárást (Form of Process) A munkálat áll kilenc fejezetből, a következő fejezetcímekkel: I. Egyházkormányzat, disciplina, bűnök és büntetések általában; II. bevezető eljárás, felek megidézése, tanúk, szökevények ; III. Esküdözés átkozódás, ünneprontás, iszákosság ós más hasonnemű bűnök esetében követendő eljárásról; IV. Adulteria, formicatió és erre irányuló merényletek bűnesetei; V. Fölebbezések az egyháztanácstól (kirk session) az egyházmegyéhez (presbyterium). VI. Eljárásokról, melyeket a „kirk session" megkezd, de be nem fejezhet. VII. Papok ellen indítandó eljárásokról. VIII. Eljárás a nagyobb excommunicatió esetén. IX. Az absolutió lefolyásáról. A legkisebb büntetés volt a megdorgálás, ennek három fokozata lévén 1. az egyháztanács előtt; 2. egyháztanács előtt, de a gyülekezetnek való utólagos bejelentéssel ; 3. gyülekezet előtt. (Burns az utóbbiban részesült, de avval a kedvezménnyel, hogy a saját székében ülve hallgathatta végig) Az utolsó fok alkalmazásánál a bűnös egy a templomban e célra föl 1 állított székbe ültettetett (repentance stool). Nagyobb bűnök esetén szőrruhában (sackcloth) való megjelenésre is kötelezték. Hogy e nyilvános megdorgálást elkerülje, sok esetben nyilvános bűnvallomásnak vetette alá magát a hívő, mely vagy az egyháztanács, vagy a gyülekezet előtt megy végbe fokozatosan. (Fenwickben egy „bűnbánó" asszony a „repentance stool"-ról ünnepnapon az egész egyháztanácsot leböcsmérelte bűnbánat fejében. 1645). Az ilyen kellemetlen, sokszor kínos jelenetek miatt hamar kimegy a