Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta

204 Ifj. Imre Lajos. föl, bár más vélemény szerint nem volt mind használatban. Legtöbb a Kálviné után készült, de nagyon kevés eredeti gondolattal, dilettantismust és tudományosság hiányát árulván el. A legelsők közül való egy névtelenül megjelent tizenhat kérdésből álló füzetke („Litth Catechism") melyet természetesen a papnak kellett kiegészítenie : „A manner to examine Children beforc the Lord's supper." Ez volt használatban egész 1592-ig, mikor a Craig kátéja kiszorította. A Craig kátéját 1591-iki zsinat (sessio 12 és 17) majd az 1592-iki (sessio 10.) fogadta el egyetemes használatra, melyből maga készített egy kivonatot: „Ane forme of Examination before the Communion" címmel. Ekkorra már rendeződik a sokféle ,,katechizálás" kérdése is s ez egyet használják a maga két formájában mindkét célra. Még egy kis káté van bevéve a Douloup-féle kiadásba (A collection of Confessions of Faith . . . Edinb. 1719.) „Summula catechismi; ad piam iuniorum educationem apprime utilis", címmel, körülbelől az 1500-as évek végéről keletkezve. Ha most az itt elsorolt vagy nem elsorolt kátékat bírálat alá vesszük, kevéssé van okunk örülni a gazdag tenyészeten. Az, hogy Kálvin után haladnak, még nem érdem, mert amit azután maguknak kellene csinálni, az annál kevésbbé kálvini. Például az említettek közül az első a következő gondolatmenettel bír: először elmondatja a credót, aztán rátér, hogy a törvényt magunk nem vagyunk képesek betölteni még a szentlélek segítségével sem, mivel pedig megszegőire átok vár, a Jézus engesztelő áldozatához fordulunk. Ekkor áttér a sacramentumokra, elmondja értelmüket, s végzi avval, hogy a hit által elfogadót az Isten lelke bizonyossá teszi Isten ígéretei felöl. — Vagy vegyük röviden a Craige-ét melyről azt halljuk, hogy a Kálviné után készült (Milovy: A skót egyház tana; Story: Church of Scotland. IV. k.): A bűnbeesésről átmegy a Jézus váltsághalála fejtegetésére, mely mysteriumban való hit adja a Krisztus érdemében való részesedést. A szentlélek az igehirdetés által nyomja lelkünkbe a hitet s a ker. élet drámája utján eljutunk arra, hogy Isten képmásai legyünk. A bűnt és igazságtalanságot a törvény által ismerjük föl. Hangoztatja az ige fontosságát és a sacramentumok jelentőségét. A keresztyén szabadság célja, hogy Istent szolgáljuk; ezt azonban nem tölthetjük be tökéletesen a törvény szerint, mert újjászületésünk nem tökéletes. A test a lélek ellen lázad, mit a törvény átkoz, de Jézus eleget tett a törvénynek. A benne hivők „igazak lesznek benne, de bűnösök magukban.'·'· Ezen állandó hit és bűnbánat segít. A tudatból, hogy Krisztus elvette bűneinket, jön a lélek békessége, mely a sacramentumokhoz készít. Itt elsorolja a sacramentumokat, jelentésüket,