Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta

A skót vallásos nevelés története a reformáció óta. 203 „in the first rudiments especialiy in the Catechisme" (ekkor még (1560) csak a Kálvin genfi kátéjáról lehetett szó). Szervezni kiván a rudimentális iskolán (grammar school) kivül egy magasabbat logika és rethorika tanítására, és „nagy iskolákat (great schools) úgynevezett egyetemeket", hol a szegények gyermekeit ha ,,the spirit of Docility" találtatik bennük, ingyen taníttassák. Legelső tárgyúl a vallástant ajánlja „azaz: Isten törvényei ós parancsolatai, hittótelek, helyes imádkozás, sacramentumok tana, száma és jelentése, Jézus tudománya, személyisége". Az olvasás-irás, valamint a káté megtanulására szánt összes idő két év. (VII. e.) Hasonló, de sokkal bővebb anyagbeosztást ad az egyetemekről szóló fejezetben. Természetes, hogy ezeket már nem mind a „reader" tanítná, neki véget érne kötelessége az első kurzus (2 év) tanításában. Melville pótolja ki a képet az által, hogyan folyt ez a tanítás a gyakorlatban. ,.Igen nagy száma a derék emberek gyermekeinek, úgy nőtt fel istenfóleleinben, nemes játékok között. Tanultuk olvasni a kátét, imádságokat, a bibliát; a kátét, és imádságokat könyv nélkül, egyes részleteket a bibliából szintén, miután elolvastuk". Emellett francia ós latin nyelvet, utóbbiból Vergiliust, Horatiust, Cicerót is. A testi nevelésre is volt gond fordítva, futottak, úsztak, víttak, minden fiúnak meg volt a maga ellenfele, kivel rendesen birkozott és nyíllal lőni tanultak. „A happie and golden tyme" kiált föl Melville. A zenét (egyházi éneket a reformáció egy bizonyos mértékben itt elnyomta) és énektanítást VI. Jakab egy rendeletében hangoztatja (1579). Általában tehát (és az itt elmondottakhoz tekintetbe kell venni a lelkiismeretes pásztorációt) az egyház rajta volt, hogy a maga nevelői hivatásánál úgy a hittótelek ós káté tanítása, mint az erkölcs fegyelem fentartása szempontjából megfeleljen Ez azonban csak formai dolog, fő, hogy mit tanítottak. 3. Legelső, ami a vallásos tanítás kézikönyvéül szolgáit, Kálvin genfi kátéja volt, mely a Book of Common Order Genevan-nal egy időben jelent meg (1560) angol nyelven. Hivatkozás is történik rá (XI. fej.) ós tanítását elrendelik a I. Book of Discipline-ben. Emellett, mely állandó tanítás tárgya volt, szükséges volt egy másik, melyből úrvacsoraosztás előtt megvizsgálják a népet. (L. a I. B. o. D. XI. fejezetét, hol az „instructio" meg van különböztetve a „sharp examination"-tól). Ugyanaz a fejezet megmondja mit kellett tudni úrvacsora előtt: Uri imát, Credót, a törvény summáját, a sacramentumok értelmét és hasznát. Ezen kis vezérfonal úgy látszik egészen házilag készült. Bonar, munkájában (Catechisms of scottith Reformation) egész sereget sorolt 15*