Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta
200 Ifj. Imre Lajos. a papokat, hogy tudatlanságuk miatt terjed az eretnekség. Angolországból és Németországból sokan jönnek Skóciába terjeszteni az új eszméket. Mindez azonban csak apró, elszórt jelenség, mig Knox föl nem lép 1546-ban. Száműzetése után is érintkezésben marad itteni híveivel különösen, mikor Genfbejut, s onnan Kálvin kátéját elküldi lefordítva. Hasonlókép el volt terjedve a genfi angol egyház rendtartása „approbáltatva ama híres és tanult ember, Kálvin János által". A katholikus egyház 1551-ben Hamilton St.-andrewsi érsek által már ekkor készen állott kátét elfogadja. Az egész káténak alapgondolata, ami jeligéje is: „contra rationem, nemo sobrius, contra scripturam, nemo christianus, contra ecclesiam nemo pacificus senserit". (Augustinus). Különös nevezetessége, hogy félreismerhetetlenül kálvini gondolatokat tartalmaz, amilyenek: a prologus kiemeli, hogy az egész keresztyénség alapja belátni az embernek a maga nyomorúságos állapotát, s hogy ebből egyedül Isten szabadíthat ki; a kereszt és ereklyék, valamint Máriatisztelet szellemi fölfogása, illetőleg az utóbbi teljes hiánya; a predestináció gondolata („egyedül Istenbe vetem bizodalmamat és üdvösségem reménységét, mert δ atyám, ki gondot visel; kétség nélkül vagyok bármi sors között, mert δ beteljesíti rajtam az δ kegyelmének igéretőt, hisz az egész világot, azért teremtette, hogy az én üdvösségemet mozdítsa elő"); az úrvacsoráról a következő gondolat: a kenyér ős bor példázzák (signify) a Jézus testét és vérőt, hogy valamint a kenyér sok buzaszemból van, a hívek is építessenek egy házzá, (a transsubstantiót azért elfogadja). Ε példa is bizonyítja, hogy a katholikus egyház némely emberei határozottan igen magas műveltségi fokon álltak. Ε lassú átformálódás két dolgot eredményezett : 1. a nép lassanként elhidegült a papoktól és kath. egyháztól, 2. az új, már szervezkedni kezdő egyház pedig erősen hozzálátott, hogy a nagy számban hozzája sereglő népet belsőleg is áthassa a reformáció gondolataival. Az újonnan föl-fölmerülő politikai viták, majd egyházpolitikai krizis nehezítette ezt lépten nyomon, s így csak lassan haladhat előre. Ennek a munkának története képezi e vázlatos dolgozat tárgyát. I. Vallásos nevelés a reformációtól a Westminsteri Confessióig. A vallásos nevelést itt, mint a többi korszakban is, három téren fogjuk vizsgálni: a családban, az egyház által végzett intézményes nevelést és azokat a kátékat, melyek használatban voltak, vagyis az anyagot, mit a nevelésben átadtak.