Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta
A skót vallásos nevelés története a reformáció óta. (Vázlat). „Az úgynevezett keresztyénség pusztán tradicionális útjai tökéletesen csődöt vallottak." Dr. Norman Macleod. A skót reformáció úgy szellemében, mint történeti eseményeit véve tekintetbe egészen egyedüli jelenség az európai történelemben. Másutt a reformáció proklamálása kezdete volt egy hosszú harcnak az eszmék elterjedéséért, itt e proklamálás már befejezését jelentette a reformált szellem vezető körökben és a nép nagy részében történt elterjedésének. Ennek okát háromban találjuk: 1. Politikai szempontok. Nagy volt az elkeseredés a francia uralom ellen, melyet Mária királynő kegyelt, úgy Angliában, mint Skóciában. Mialatt Knox agitációs körútjait járja, s nyomában a katholikus régi műemlékek, szobrok, templomok vandálokat megszégyenítő pusztítása foly, az udvarban annyira kiélesedik a dolog, hogy a franciaellenes főurak sereget gyűjtenek s a királynét (Guise Mária) csak gyors betegsége óvja meg a dethronizáltatástól. Akik halálos ágya köre gyűlnek s hallgatják alázatos bocsánatkérését, protestáns főurak, valamint azok is, akik kilenc napig hagyták temetetlen, mert Knox nem engedte meg, hogy „babonás ceremóniákat" tartsanak fölötte. A szó szoros értelmében el kellett lopni, hogy francia földre (Rheimsbe) vihessék. A gyűlölt francia befolyás igy a katholikus egyházat is gyűlöltté tette. 2. Skócia és Angolország viszonya. Világosan kimutathatók az anglikán hatások már Knox előtt. VI. Eduard Prayer Bookja közkézen forog, mikor pedig a francia uralom erejében van, az ellenzéki nemzeti párt Angliába fordul segítségért. Ezenkívül a nagyobb és szellemileg is erőteljesebb Anglia mindig érezteti hatását a skótokkal. Ε kérdés látszólagos nehézségét képezi az a feszült viszony, mely később is, ekkor is egy pár ponton megállapítható a két ország között (1558—9-ben egy Erzsébet ellen indítandó háborúról is volt szó). A megoldás Erzsébet királynő és Knox személyes ellentéteiből magyarázható, valamint Skócia félelméből, hogy függetlenségét kell föláldoznia az angol segítségért. 3. Kálvini hatások. Már az 1549-i zsinat vádolja