Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Czékus Lászlótól: A waldensek Piemont völgyeiben, azok lakóhelyei, erkölcsei és szokásai
A waldensek lakóhelyei, erkölcsei és szokásai. 195 nagyobb ritkaságok közé tartoztak, ezt még elleneiknek is ismételten be kellett vallaniok és Thuanus, a gyakran nevezett történetíró biztosit arról, hogy az első pör a völgyekben csak a tizenhatodik évszázadban fordult elő. A waldensi birák bölcsességében és becsületességében vetett bizalom oly nagy volt, hogy még maguk a katholikusok is nem ritkán hozzájuk fordultak a saját felsőségük helyett, ha valamely völgylakóval viszályba keveredtek. Az egyházfegyelmeV) a régi waldenseknél igen szigorúan kezelték és a rendeleteket húsvét előtt minden vasárnap az összes templomokban felolvasták. A moderátor köteles volt az ő segédével ós egy legöregebbel minden évben a völgyek összes egyházait fölkeresni 2) és azok állapotáról, valamint a különböző lelkészek magaviseletéről a legközelebbi zsinaton jelentést tenni. Hasonló módon kellett minden lelkésznek évenként egyszer vagy kétszer az ő gyülekezetét megvizsgálni. A szószékről hirdette ki a látogatás minden napját. Ugyanakkor a falu összes lakói, vagy ha a község nagy volt, az összes lakósok, férfiak, nők, gyermekek, szolgák és szolgálók egy meghatározott szállásra, a legöregebbjük házába mentek be. Ha valakinek panasza volt más ellen, elmondá azt a lelkésznek és ez igyekezett az ügyet kiegyenlíteni. Erre minden egybegyültet kikérdezett a kathekizmusból és mindenki nagy sérelemnek tartotta azt magára nézve, ha ennél őt tévedésből elmellőztók. Maguk az egyháztanács tagjai is szigorú vizsgálatot tartottak egymás között. Egy meghatározott napon összejöttek. A pap előbb a legöregebbeket kórdezé ki, őket a hibákra figyelmeztette s azután szelíden megdorgálta. Erre ő kiment ós a mikor visszahívták, az első legöregebb szabadon és nyiltan tudtára adta neki, a mi benne dicséretre és megfeddésre való volt. Az összes legöregebbek és diakónok fölött is épp úgy mondtak ítéletet. Azért hogy mindenkor igazságosan és szelíden járjanak el, mielőtt a vizsgálat elkezdődött volna, kiki Istenhez emeló föl kezeit és fogadalmat tett, hogy csak a keresztyén szeretet parancsai szerint fog cselekedni, s hallgatni fog ós senkit sem fog feljelenteni, ki lelkiismerete végett egy másik ellen feddést mondott ki. Ha egy waldensi durvább bűnöket követett el, ha valaki makacs volt és ellenszegült az egyház rendeleteinek és az egyházi fegyelemnek, akkor azt hosszabb vagy rövidebb időre az úrvacsorájától és a prédikációtól eltiltották, vagy kiközösítették. 3) Ez a kiközösítés némely jogok elvesztésével volt összekötve. A kit ezzel sújtottak, az nem lehetett kereszt') De la Disciplina Perinnél 225. lap. ή Brez 1. köt. 92. lap 3) De Texcommunication Perrinnél 232. lap. Breznél 93. lap.
