Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Szabó Aladár dr.-tól: Az őskeresztyénség és a misszió

182 Dr. Szabó Aladár. mint gyűjtemény s a páli levelek gyűjteménye a II. század első felében már ismeretes volt a birodalom minden nagyobb gyülekezetében. Nyilván nem keletkezhetett tehát János evangéliuma a II. század közepén. A III. században már hatalmas keresztyén könyvtárak is voltak. A keresztyén vezérférfiak nagy szellemi erejét azonban leginkább az mutatja, hogy azokat a bibliai gondolatokból s pogány képzelődésekből összegyúrt rendszereket, a melyeket gnoszticizmus néven szokás összefoglalni : teljes erővel vissza tudták verni. Milyen csábító volt Valentin magasröptűsége! Milyen hatalmas Marcion metsző kritikája, melyet az ősapostolok ellen intézett! De az őskeresztyén püspökök és írok is tudtak összevetni s megkülönböztetni és bár egymás közt is különböztek a pogány elem megítélésében, — Tertullián kemény ellenzéket alkotott vele szemben, Origenes becsülte a görög bölcsészetet —, abban egyek voltak, hogy az evangéliumi alapot elhagyni nem szabad. A történelem igazolta is őket. A marcioniták s valentiniánusok szétmállottak, bár egykor nagyon hatalmasok voltak; a keresztyén egyház pedig megmaradt. Még egy foglalkozásról kell itt megemlékeznünk. A katonákról. Az I. században nagyon kevés keresztyén lehetett a hadseregben, mert akkor még a keresztyénség nagy erővel tiltakozott az esetleges vérontás ellen s a katonatisztnek pogány áldozásban kellett részt vennie. Lassanként azonban a keresztyénség szélesebb körű lett és sokan azt a gondolatot tolták előtérbe, hogy a katonaság védelmet nyújt a durva támadások ellen. De a keresztyén katonának nehéz helyzete volt mindig a pogány császárok seregébon. A közkatonáknak ugyan nem kellett áldozniok, de sokszor olyasmit követeltek tőlük, a mi ellen durvább lelkiismeretük is mégis fellázadt. A katonák tehát sokszor martyrhalált szenvedtek olyan időben is, a mikor más foglalkozású keresztyének egészen háborítatlanul éltek. A martyrok között tisztek is voltak pl. Marinas Gallienus uralkodása alatt, tehát békés korban. A századosi állás megüresedett s Marinas következett a rangsorban. Egyik irigye azonban elárulta, hogy keresztyén. A bíró elé hurcolták s az három órai gondolkodási időt engedett neki. Ez alatt a püspök elébe teszi az evangéliumot és egy kardot. Válasszon! Marinus az evangéliumot választotta s amikor a három óra elteilett, a bíró előtt keresztyénnek vallotta magát. Azonnal kivégezték. Tudjuk különben, hogy üldözések idején az őrtálló katonák közül szintén többen lettek keresztyénekké, a mikor a hivők hősies bizonyságtételét hallották s együtt haltak meg azokkal, a kiket egy darabig érzéketlenül őriztek. Különösen sokat szenvedtek a keresztyén katonák, a mikor Dioklétián a keresztyének üldözésére elszánta magát. A császár első sorban a saját katonái ellen fordult.