Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Szabó Aladár dr.-tól: Az őskeresztyénség és a misszió

Az őskeresztyénség és a misszió. 183 Befejezésül még pár szót az őskeresztyénség külső terjedéséről kell szólanunk. Szemlénket amaz országok felett, a melyekben a három első században a keresztyénségnek sikerült gyülekezeteket alapítania, Palesztinával kezdjük. Minden nevezetesebb s az evangéliomokból ismeretes városban volt keresztyén gyülekezet, kivéve Kapernaumot, a hol a vakbuzgó zsidóság nem tűrte meg s Nazarethet, a honnan hamarosan kiüldözte. Jeruzsálemben az I. században zsidókeresztyén püspökök voltak s a keresztyének túlnyomó nagy része zsidókeresztyén volt. A mikor a várost Titus ostromolta, a keresztyének a Jordánon túli városokba vonultak. Hadrian után görög származású keresztyének telepedtek le Aelia Capitolinában, a hogy Jeruzsálemet újraépítése után a rómaiak nevezték. De itt is, máshol is és ez nagyon fontos és érdekes, az arám nyelvnek is helyet engedtek az istentiszteletben. Korszakunk végén — a III. ós IV. század határvonalán — legalább 28 keresztyén gyülekezet volt Palesztinában s keresztyén — régebbi értelemben vett — püspök vezette a gyülekezeti életet nemcsak Jeruzsálemben, Casareáben, hanem Bethlehemben és Jerikóban is, összesen legalább 18 helyen. Syriának egyéb részeiben — mert hiszen a római befolyás érvényesülésével Palesztina is Syriához csatoltatott — a leghatalmasabb keresztyén gyülekezet Antiochiában volt. Ε gyülekezet nagy hatást gyakorolt az egész keletre (és még nyugaton Ciliciára) s a harmadik század közepén itt tartott zsinaton nemcsak kisázsiai, hanem mesopotámiai és egyiptomi püspökök is részt vettek. Egyébiránt az egész föníciai tengerpart meg volt rakva keresztyén gyülekezetekkel. Püspöki gyülekezet volt Damascusban, valamint Sidonban, Tyrusban, Palmirában is, míg Emesába s Heliopolisba csak a IV. században vonulhatott be a keresztyénség. A emesai püspök a város körül levő faluk keresztyén gyülekezeteinek a püspöke volt. Mesopotámiában Edessa volt a keresztyénség főhelye. Már a II. század vége felé majdnem kizárólag keresztyén város voltntt éltek Tatian és Bardesanes itt irta felséges szép költeményeit. Hogy Perzsiában is hatalmas volt a keresztyénség már a III. században, bizonyítja a rettenetes és sok vérbe kerülő üldözés a IV. században. Indiába is elhatott a keresztyénség, ha nem Tamás apostol által is. Arábia északi részén számos keresztyén gyülekezet volt, lejebb gyéren voltak keresztyének s a bostrai püspököt Origenes meglátogatta és szeretetteljes felvilágosításokat adott neki hittani, fontos kérdésekben. Különösen hatalmas volt a keresztyénség Egyiptomban és a Pentapolisban (Cyrene), a mely egyházi tekintetben az egyiptomi keresztyénség befolyása alatt állt.