Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete

A keresztyénség vallástörténeti helyzete. 89 fejére tették a római császár koronáját, imádtatták a mágusokkal, Mithra tiszteló'ivel, kik csillagát látva eljönnek, neki tiszteletet adni, akár csak a császárnak. Indiától Spanyolországig mindenütt ugyanazon kulturális egységet találhatni, mindenütt ott vannak az „Idvezítők, kik küzdenek az emberi szívek megnyeréséért". Gunkel szerint nem is zsidó Messiásról lenne itt szó, hanem az egész transcendentalis messiatikus előterjesztést egy gnosztikus szektának tulajdonítja, mely Jézus halála után a gyülekezetbe betolakodott.

1) Pedig sem a nevezett szektáról semminemű történeti adattal nem rendelkezik, sem megmagyarázni nem tudja, hogyan emelkedett az fölibe azoknak az apostoloknak, kik Jézussal együtt ettek és ittak, vele éltek. Wernle

2) már az evangéliomokban bizonyítékokat vél feltalálni a vallástörténeti felfogás számára. Eichhorn

3) a Jézus szenvedéséről szóló jóslatokat találta apologétikus célzatúaknak s a szenvedésre vonatkozó gondolatokat az urvacsoráról szóló tudósítással egyben törlendőnek vélte. Wrede

4) megtagadta, hogy Jézus magát egyáltalán Messiásnak tartotta volna, ennek öntudata először a tanítványoknál, aztán a népnél ébredt fel. Bousset

5) nem. megy idáig, szerinte a messiási előterjesztéseknek reá alkalmazása Jézus előtt óriási tehernek tünt fel, oly meggyőződés volt az, mely neki soha örömöt nem okozott. Tehát ő is elismeri a modern Jézuskép és a messiási előterjesztés közötti különbséget, ámde Jézusnak Istenről való evangéliomában mégis Pálnál lett a Krisztusban való hit s járult aztán hozzá a specifikus váltságeszme. Ez a páli-lutheri Jézus azonban nem az egyedüli többé, az 6 történeti alakját kell előttünk megjeleníteni. Istenségéről többé nem beszélhetünk, sőt fel kell adni a kettős, egyetemes és speciális kijelentésről szóló tant is. Az emberiség egész története isteni s a keresztyénség a vallástörténet egyik alkotórészét képezi. Meyer Arnold kérdésbe teszi, hogy Pál alapította-e a keresztyénséget, vagy Krisztus, mialatt Jülicher a már Wrede által felállított alternatíván korrektúrákat tesz, Traub pedig a csodák ellen ír.

l

;) Egy szóval a keresztyénség, mint egyszeri, történeti kijelentés van megtagadva, ezt az egész anyagot bele kell illeszteni a rendes történeti fejlődés keretébe. „Csakhogy itt meg kell maradni a praktikus agnosztikus állásponton, — mondja Troeltsch. — A vallásos ismeretek symbolikus, inadäquat jellegűek s így a vallás felöli, gyakorlati meggyőződés és a modern tudományos világfelfogás között állandó közvetítésre van szükség."

7) !) Alig. ev. luth. Kirchenzeitung 1909. Walter: Das Jesusbild im Wechsel der Zeiten 1240. 2) Die Anfänge unserer Religion. 3) Das Abendmahl in Ν. T. 4) Das Messiasgeheimnis in den Evangelien. 5) Wesen der Religion. β) V. ö. Religionsgeschichtl. Volksbücher. 7) Theol. Rundschau 1909. 532.